763 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.

Kérdés: Költségvetési intézmény tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja bérbe, egy részéért bérleti díjat kér. A közüzemi költségeket mindkét esetben áthárítjuk, illetve egyes esetekben a gondnok, takarító bérét is továbbszámlázzuk. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: Intézményünk üzleteket ad bérbe, amelyekért bérleti díjat szed, és jelentős részben továbbszámlázza a közüzemi költségeket. Kérdésünk, hogy a továbbszámlázás milyen módon történjen?

Kérdés: Kisebbségi önkormányzat esetében mobiltelefon-feltöltő kártya költségként elszámolható-e abban az esetben, ha mobilkészülék nincs a kisebbség tulajdonában, ha igen, természetbeni juttatásnak minősül-e?

Kérdés: Intézményünkben az időszakosan üresen álló épületeket bérbe adjuk. A bérleti díjat főszabályként adómentesen számlázzuk ki, és a hozzá tartozó közüzemi díjakat is. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást saját kazánnal állítjuk elő. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, amely a bérleti díjhoz kapcsolódik, adómentesen kell-e számlázni?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?