205 talált cikk a javítás kifejezésre

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2017. július 1-jétől mégsem módosult az Art. azon rendelkezése, amelynek értelmében a belföldi összesítő jelentést már a 100 000 forintot elérő áfatartalmú ügyleteket is szerepeltetni kell az áfabevallásban. Hogyan kell helyesen eljárni 2017. július 1-jétől?

Kérdés: Alapítványunk alanyi adómentes adóalany. Kibocsátottunk egy számlát, melyen a fizetési határidő napját helytelenül tüntettük fel. Ennek észlelését követően a fizetési határidőt úgy javítottuk, hogy a fizetési határidő napjának dátumát áthúztuk, majd fölé írtuk a helyes dátumot, és a javítást a kiállító kézjegyével látta el. A számla befogadója jelezte, hogy a javítás számára így nem megfelelő, mert egy esetleges ellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a számlát kifogásolni fogja. Helyes-e a javítás módja, vagy szükséges további korrekció elvégzése?

Kérdés: Egy költségvetési intézménynek kötelező-e felosztania az általános költségeit, kötelezően meg kell-e osztania a kormányzati funkciók között? Megteheti-e az intézmény, hogy egy kormányzati funkcióra könyveli az általános költségeit úgy, hogy a pénzügyi számvitelben nem használ 2017. január 1-jétől 6. és 7. számlaosztályt? (Természetesen a Számviteli Politikában rögzítésre kerülne a rendelkezés, eljárás.)

Kérdés: Időszakosan megjelennek nyomatdíjak a fénymásoló gépekre vonatkozóan. Amikor egy bizonyos lapszámot elér a gép, akkor a fénymásoló karbantartásával megbízott cégek kiszámlázzák részünkre. Érdeklődni szeretnénk, hogy könyvelésileg hol lenne helyes, a karbantartás között vagy az egyéb üzemeltetésnél?

Kérdés: Az intézmény által rendezett szakmai rendezvényre, megbeszélésre vidékről, illetve külföldről előadók érkeznek. Utazási költségüket milyen formában lehet részükre megtéríteni (nem saját dolgozók)? Milyen ERA-kódra tudjuk elszámolni?

Kérdés: Az önkormányzati társulásunk 2015. évi mérlegének összeállításakor a támogatásból megvalósuló fejlesztések elszámolása során az Áhsz. 25. §-ának (8/a) bekezdése szerint a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket. A 25. § (10) bekezdésének megfelelően az Szt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint ezen tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként a társulás elhatárolta, és az üzembe helyezés óta eltelt időszakban a terv szerinti értékcsökkenéseket elszámolta. A társulási megállapodás 2016-ban úgy módosult, hogy a társulás a támogatásból megvalósult közmű-vagyont térítésmentesen – közcélú adomány-ként – átadja a társulást létrehozó önkormányzatoknak. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményeket az átadó és az átvevő könyveiben? Mi lesz a társulás könyveiben elszámolt – és még fel nem oldott – elhatárolás összegével, ha az eszközt kivezetjük a könyvekből? Amennyiben 2015-ben nem kellett volna az elhatárolást könyvelni, hogyan történik ennek javítása, visszavezetése?

Kérdés: Hitelintézetünk a hitelezési tevékenysége keretében saját jogon zálogfiókokat is üzemeltet. A?zálogfiókokban benn maradó, magánszemély ügyfelek által ki nem váltott arany zálogtárgyak értékesítése során az Áfa-tv. XVI. fejezetének 2. alfejezetében foglalt, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint kell eljárni, és áfát nem kell felszámítani, vagy az Áfa-tv. első részében foglalt általános rendelkezéseket kell alkalmazni, és utóbbi esetben a zálogtárgyat 27 százalékos általános forgalmi adó felszámításával kell értékesíteni?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság személygépkocsi-javítási szolgáltatást vett igénybe egy belföldi székhelyű társaságtól (a továbbiakban: javító társaság). A személygépkocsi javítása során kiderült, hogy egy – még értékkel bíró – meghibásodott alkatrészt szükséges kicserélni, ezért a javító társaság a használt alkatrészt kicserélte egy új alkatrészre. A javító társaság számlát állított ki a javítási szolgáltatásról – amelynek részét képezte az új alkatrész értéke is –, továbbá kiértesítő levélben kérte a társaságot, hogy a használt alkatrészt általános forgalmi adóval növelten számlázza ki részükre. A kivett alkatrész "maradványértékét" csak számla ellenében tudják megtéríteni.
A kiértesítő levél alapján, amennyiben a javító társaság egy meghatározott időn belül nem kapja meg a társaság által kiállított számlát, a használt alkatrész a javító társaság tulajdonába kerül az alkatrész értékének megtérítése nélkül. A használt alkatrészt a javító társaság felhasználja vagy továbbértékesíti.
A fent részletezettekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Kötelezhető-e a társaság számla kiállítására a javítás során kivett alkatrész átadása miatt? Ha igen, milyen jogszabályhely alapján?
2. Amennyiben az első kérdésre igen válasz adható, a használt alkatrész értékét áfásan vagy adómentesen kell kiszámlázni, azaz alkalmazható-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja a személygépkocsi alkatrészének értékesítése esetén?

Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?