616 cikk rendezése:
1. cikk / 616 Művelődési központ átépítése
Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (művelődési központ és könyvtár) megállapodást kíván kötni egy piaci szereplővel, miszerint a cég az egyik helyiséget 25 millió forint értékben átépítené konferenciateremmé, ellenben annak eseti használatáért nem fizetne bérleti díjat a költségvetési szervnek. Hogyan alakul ebben az esetben az ellenérték egymás felé történő elszámolása, számlázása?
2. cikk / 616 Visszatérítendő rendkívüli önkormányzati támogatás elszámolása
Kérdés: A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter pályázatot hirdetett a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 3. melléklet 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím tekintetében. Az önkormányzatunk rendkívüli támogatáson belül visszatérítendő támogatásban részesült, amelyet a B115-ös rovatra könyvelt. Helyesen került-e az ilyen címen juttatott támogatás elszámolásra?
3. cikk / 616 Házassági életközösség ideje alatt megszerzett ingatlan
Kérdés: Önkormányzati dolgozónknak és férjének van egy közös vagyon körébe tartozó ingatlanjuk. Az ingatlant a felek az életközösségük alatt, több mint 5 éve együtt közösen szerezték, tehát közös tulajdonukat képezi. Ez az ingatlan azonban kizárólag a férj nevére került bejegyzésre, tehát az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint annak a férj az 1/1 arányú kizárólagos tulajdonosa. A felek szándéka, hogy házastársi közös vagyon feltüntetése jogcímén a feleség is bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba ½-ed tulajdoni hányad arányban. A feleség részéről a vagyonszerzés időpontja az Szja-tv. értelmezésében mi lesz? Ha a feleség ½-ed tulajdonjogának bejegyzését követően a felek az ingatlant mostantól számítva 5 éven belül kívánják értékesíteni, felmerülhet-e a feleség részéről szja-fizetési kötelezettség?
4. cikk / 616 Egészségügyi szolgáltatóval kötött feladatellátási szerződés
Kérdés: Az önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a praxisengedéllyel rendelkező háziorvossal mint egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabályi előírások alapján az önkormányzat az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanban található rendelőt ingyenes használatba adta az egészségügyi szolgáltatónak. A feladatellátási szerződés rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató a részére térítésmentesen biztosított rendelőt saját költségén köteles rendszeresen karbantartani, takarításáról gondoskodni, továbbá viselni a rendelő működésével járó rezsiköltségeket. A rendelő felújítása azonban az önkormányzat kötelezettsége marad. Az egészségügyi szolgáltató 2021. szeptember 1. napjától fizetési kötelezettségének számla hiányában nem tett eleget. Az önkormányzat a rendezetlen helyzet megoldására különmegállapodást kívánt kötni, amelynek alapján átalánydíjas elszámolás került volna bevezetésre. Ez az átalánydíj kedvezőbb lett volna, mint a ténylegesen igénybe vett szolgáltatások díja. Az egészségházban működő hét egészségügyi szolgáltató közül kettő a megállapodást nem írta alá. Ennek hiányában az önkormányzat 2025. július 1-jétől a meglévő feladatellátási szerződés alapján kiszámlázta a közüzemi díjakat (víz- és szennyvízdíj, villamosenergia-, gáz-, vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatás, internet, hulladékszállítás), a tűzoltósági távfelügyeleti díjat, a takarítással kapcsolatos személyi juttatásokat, a tisztítószerek költségét, valamint a szőnyegtisztítás díját. Az egészségügyi szolgáltató a számlákat visszaküldte, arra hivatkozva, hogy azoknak nincs szerződéses jogalapja. Az önkormányzat vitatja ezt az indokolást, és követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben fenntartja. Mit tehet az önkormányzat annak érdekében, hogy a követelés könyvviteli elszámolása megfeleljen a vonatkozó szabályoknak? Továbbá milyen jogi lépésekkel érvényesítheti követelését az egészségügyi szolgáltatóval szemben?
5. cikk / 616 Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása
Kérdés:
Polgármesteri hivatalunkban köztisztviselőként dolgozó főkönyvi könyvelő, aki érvényesítési feladatokat is ellát, a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult. A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. Mivel megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársat nagyon nehéz találni, megtehetjük-e, hogy jogviszonyát az Mt. hatálya alá tartozóvá módosítjuk, és ugyanabban a feladatkörben továbbfoglalkoztatjuk (könyvelési feladatok és érvényesítés, vagy csak könyvelési feladatok, érvényesítés nélkül), ő pedig majd a munkaviszonya fenntartása mellett megigényli a nyugdíjazását? A nyugdíj folyósítását ebben az esetben kell-e szüneteltetni?
6. cikk / 616 Mezőgazdasági támogatások elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő termőföldek után az alábbi támogatásokat veszi igénybe:
– Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás: kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik, az értesítés alapján a támogatás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott;
– Fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik;
– Fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
Milyen bevételi jogcímen könyvelje le az önkormányzat a támogatásokat (központi költségvetéstől átvett, fejezettől átvett, uniós támogatás stb.)?
– Agroökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás: kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik, az értesítés alapján a támogatás az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott;
– Fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás (CRISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik;
– Fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás (BISS): kiutalásáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
Milyen bevételi jogcímen könyvelje le az önkormányzat a támogatásokat (központi költségvetéstől átvett, fejezettől átvett, uniós támogatás stb.)?
7. cikk / 616 Háziorvos utazási költségtérítése
Kérdés:
Az önkormányzat foglalkoztatásában álló háziorvos napközben az arra rászoruló betegekhez saját gépkocsival házhoz megy, ennek költségét az önkormányzat meg kívánja téríteni az orvos részére. A menetlevelek vezetése és egyéb adminisztratív feladatok lényeges többletterhet rónak az orvos napi munkavégzése során, ezért havi költségátalányban gondolkodunk. Milyen formában, milyen jogcímen tudjuk az orvosnak a fentiekben megfogalmazott költségét megtéríteni?
8. cikk / 616 Terembérleti díj elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményünkben helyiséget béreltek egy 3 napos kiállítás megrendezésre. A kiállítás belépődíjas volt, melyet a kiállítás megrendezője szedett be a helyszínen. A 3 napos kiállításra az intézményünkkel (terem)bérleti szerződés került megkötésre, tehát az intézmény biztosította a termeket – a helyszínt –, a kiállítás megrendezője pedig szedte a bevételt saját maga javára. A szerződésben rögzítésre került, hogy a bérleti díj összege a rendezvény bruttó bevételének 40%-a. A partner meg is küldte az intézmény részére, hogy a 3 nap alatt mennyi bruttó bevétele keletkezett, és hogy annak 40%-a mennyi, amennyi az intézményt illeti bérleti díj jogcímen. A számlát ki is állította az intézmény a szerződésnek megfelelően az általa kiközölt és szerződésben rögzített bruttó 40% összegével. A kiállítás megrendezője azonban nem hajlandó kifizetni, mert véleménye szerint nem helyesen lett a számla kiállítva. Az intézmény 2-es adószámos, de a bérbeadásra nem választotta az adókötelezettséget, így amit kiközölt a partner bruttó 40% bevételnek, ugyanazon összeggel került a számla kiállításra mentesen, tekintettel arra, hogy a bérletre nem választott az intézmény adókötelezettséget. A partner azt kéri az intézménytől, hogy sztornózza a számlát, és a bruttó „nettójáról” állítsa ki a számlát. Az intézmény helyesen állította-e ki a számlát, ha egyszer a szerződésben az volt rögzítve, hogy a bruttó bevétel 40%-a illeti meg?
9. cikk / 616 Köztisztviselői bérek
Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást, mit kell tudni a köztisztviselői bérek összetételéről!
10. cikk / 616 Örökölt szövetkezeti üzletrész
Kérdés: Költségvetési szervünk egyik dolgozója a közelmúltban örökölt egy ÁFÉSZ-ben (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) lévő tagi részjegyet és befektetői részjegyet, amelynek kifizetését az érintett szövetkezet – tájékoztatásuk szerint – személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása mellett kívánja teljesíteni. Öröklés jogcímén adómentes lehet-e a juttatás?
