638 talált cikk a jogcím kifejezésre

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?

Kérdés: Iskolai alapítványunk adómentesen adhat-e a tanulóknak pl. művészeti iskolai hozzájárulási támogatást, osztálykirándulásra, erdei iskolai részvételre szállási, étkezési, utazási támogatást? A pedagógusok továbbképzéséhez hozzájárulhatunk-e, illetve az útiköltséget szintén adómentesen kifizethetjük-e? A tanulók, illetve a tanárok nem kapnának közvetlenül kézbe pénzbeli támogatást, hanem a szolgáltatók által kiállított számlát fizetnénk ki. Mindezek az alapítvány alapító okiratában rögzített céljával megegyeznek. Az alapítvány nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem ad ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?

Kérdés: A költségvetési törvényben meghatározott vezetői illetményalapnak (ez 2009-ben és 2010-ben is 120 000 Ft) 2009-ben a 90%-át kellett alkalmazni, és a Kjt. 3. sz. mellékletében meghatározott szorzószámokkal kellett kiszámolni a kinevezett vezetők garantált illetményét. 2010-ben is a 90%-kal kell számolni?

Kérdés: A BTM-es gyerekek 2 főként számítanak-e a többcélú kistérségi társulás által megigényelt közoktatási normatívába?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: A 2010-es önkormányzati költségvetés készítésénél felmerült problémáinkra szeretnénk választ kapni. Az új szakfeladatrend változásaival kapcsolatban a kiadások és bevételek tervezése során merültek fel az alábbi kérdések: – A több szakfeladaton (iskola 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, sajátos nevelési igényű tanulók, tanulószoba) foglalkoztatott pedagógusok kiadásait milyen mutató alapján célszerű felosztani, illetve a kinevezés hogyan legyen elkészítve (egy vagy több)? – Az intézményvezető (vezetők), gazdasági szervezet, technikai állomány kiadásainak felosztási módja, illetve milyen szakfeladatra készüljön kinevezés? – A polgármesteri hivatalnál a jegyző, aljegyző személyi juttatását fel kell-e osztani a területi igazgatási tevékenységekhez (építésügyi hatósági, okmányirodai feladatok), ha igen, milyen mutató alapján?

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?