638 talált cikk a jogcím kifejezésre

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Határozatlan idejű szerződést kötöttünk ingatlan bérbevételére. A szerződés szerint kauciót fizetünk a bérbeadónak. Milyen mód(ok)on lehet a kauciót könyvelni?

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak. 1996-ban nyugdíjba vonult munkatársunk a napokban elhunyt. Kérdésünk, hogy özvegyének temetési segély jogcímen adhatunk-e támogatást. Ha ezen a jogcímen nem, akkor milyen egyéb jogcímen támogathatjuk?

Kérdés: Sportrendezvényekre szóló jegyeket vásároltunk idén különböző rendezvényekre ugyanattól a cégtől, és a vásárlásaink mennyiségére tekintettel utólagos kedvezményt kaptunk. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ilyen esetben köteles-e helyesbítő számlát kiállítani a cég. Értelmezésük szerint ez nem szükséges, mivel az Áfa-tv. 77. § (3) bekezdése pusztán lehetőségként biztosítja a szolgáltatást nyújtó adóalany számára ilyen esetben az adóalap-csökkentést és nem kötelezettségként. Éppen ezért vonakodik is kiállítani azt, mivel úgy gondolja, hogy minden egyes árcsökkentésére alapot adó ügylet bizonylatát helyesbíteni kell, valamint önellenőrizni a bevallási időszakot, ugyanakkor a kedvezményt ugyanúgy meg kell adózni. Álláspontunk szerint ugyanakkor mindenképpen ki kell állítani a helyesbítő bizonylatot. Kérjük, segítsenek a probléma tisztázásában!

Kérdés: Önkormányzatunk a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását, az otthonteremtési támogatást és a gyermektartásdíj megelőlegezését a Magyar Államkincstártól mint támogatásértékű működési bevételt kapja. Az önkormányzat ezeket a támogatásokat továbbadja a kerületi lakosoknak. A kérdésünk az volna, hogy hová kell könyvelni ezeknek a támogatásoknak a lakosság felé történő kifizetését?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő termőföldön gazdasági társaság FVM-támogatással szőlőültetvényt telepített, és ezzel összefüggésben kérdezzük, hogy a gazdasági társaság milyen feltételekkel idegenítheti el az ültetvényt egy másik gazdasági társaságnak?

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptunk a Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól dolgozónk 2004. évben történt munkabalesetével összefüggésben a pénztárnál felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. A közölt összeg ellátásonkénti jogcím szerinti tartalma: járóbeteg-ellátás, gyógyszerek, pénzbeni ellátás – mint tőketartozás. A fentieken túl kiszabásra került az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának napjáig számított kamat. A járóbeteg-ellátás és gyógyszerek összegét könyvelhetjük-e az 531221 természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre, a pénzbeli ellátást az 531222 pénzbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre? Kérdésünk továbbá, a felszámított kamattartozás könyvelése az 56323 egyéb dologi kiadás főkönyvi számra történhet-e?

Kérdés: Intézményünk AVOP támogatásban részesült 2005. évben. A pályázati feltételek szerint ki kellett számítani a támogató által szabott képlettel a támogatás miatt levonásba nem helyezhető adó összegét, melyre kiegészítő támogatás formájában fedezetet kaptunk. Az így kiszámított összeg azonban kevesebb volt, mint amit az akkori áfaszabályok szerint a támogatás miatti arányosítás okán ténylegesen nem helyezhettünk levonásba. A kérdésem tehát az volna, hogy az az áfaösszeg, amit a támogatásból nem kaptunk meg, utólagosan visszaigényelhető-e a Közösségi Bíróság döntése nyomán megnyílt lehetőségnek megfelelően?

Kérdés: Egy önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező szociális intézmény gazdasági vezetője megbízott vagy kinevezett vezető-e? A gazdasági vezető az intézmény alapító okirata, illetve Szervezeti és működési szabályzata szerint az intézményvezető általános helyettese annak távolléte esetén. A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 3/A. § szerint csak az intézmény vezetője kinevezett vezető. Ennek értelmében az összes többi vezető megbízott? Tehát a gazdasági vezető is? Jól gondolom-e, hogy ha a gazdasági vezető megbízott vezető, akkor az ő munkaköre nem gazdasági vezető, hanem mondjuk főkönyvelő, és mint főkönyvelő van megbízva a gazdasági vezetői feladatokkal, mely feladatokért vezetői pótlék jár, melyet jelenleg is megkap? Továbbá a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 4. sz. melléklete szerint jár az intézményvezető általános helyettesének (aki szintén a gazdasági vezető, vagyis a főkönyvelő) a pótlékalap minimum 100%-a? Jól értelmezem-e a jogszabályt, miszerint a gazdasági vezetéssel és az intézményvezető általános helyettesítésével megbízott "főkönyvelő" kétfelé vezetői pótlékra jogosult (véleményem szerint a gazdasági vezetői megbízás nem mosható összes az intézményvezető helyettesi megbízással)? A munkáltató szerint két jogcímen vezetői pótlék nem adható, de kétféle vezetői megbízás igen?

Kérdés: Pótszabadság kiszámításánál közalkalmazott esetén a Kjt. 57. §-át vagy az Mt. 131. §-át kell alkalmazni? A konkrét eset: 53 éves dolgozót alkalmazunk konyhalányként. Az összes ledolgozott ideje 16 év. A Kjt. szerint az A6-ba sorolom be. Szabadsága így 20 nap alap- + 6 nap pótszabadság lehet. Az Mt. szerint viszont 45 év felett 30 nap illeti meg. Ebben az esetben melyik törvény vonatkozik a közalkalmazottra?