Elévülés

Kérdés: Adóellenőrzés során a NAV igazgatósága 2021-ben megállapította, hogy egy korábbi időszakban nem igényeltünk vissza számunkra jogosan járó általános forgalmi adót. A megállapítást tartalmazó határozatban mulasztási bírságot is kiszabtak, mellyel nem értettünk egyet, ezért fellebbeztünk. A másodfokú határozat elutasította a fellebbezést, helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A másodfokú határozat megállapította, hogy helyesen döntött az elsőfok, visszajár az áfa, ugyanakkor jelezte, hogy mivel a másodfokú határozat kiadása átcsúszott a következő évre (2022), a kiutalást nem lehet teljesíteni, mert az elévült. Hogyan szerezhetnék vissza a jogosan járó áfát?
Részlet a válaszából: […] ...feltett kérdés alapján arra következtethetünk, hogy a kiutalás már nem teljesíthető, hiába fordulna további jogorvoslatért a kérdező (akár felügyeleti intézkedéssel akár, bírósági keresettel), az elévült követelést már nem fogják kiutalni!Az Art. 202....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Bizonyítékok, tények előterjesztésére felhívó végzés

Kérdés: Átfogó adóellenőrzés zárult le cégünknél. A jegyzőkönyv átadása előtt kaptunk egy végzést, amely szerint mindent rendben talált az adóhatóság, és 8 napot adott arra, hogy nyilatkozzunk a vizsgálat alá vont adónemeket és időszakokat érintő bármilyen további tényről, adatról, valamint kérte, hogy az azokkal kapcsolatban rendelkezésére álló bizonyítékokat terjesszük elő az utólagos adómegállapítás során történő figyelembevétel érdekében. Ha nincs megállapítás, akkor miről kell nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] ...korlát, melyre tekintettel az utóbb előterjesztett bizonyítékokat az adóellenőrzés során – illetőleg az azt követő hatósági vagy jogorvoslati szakban – értékelni kelljen; ezen eljárásjogi szabály célja kifejezetten az adóellenőrzés elhúzódásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Adóbírság kiszabása

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
Részlet a válaszából: […] ...Egészen a határozat kiadásáig megtehetjük ezt, sőt, ha az elsőfokú határozat nem reagál pl. az észrevételben írott felvetéseinkre, a jogorvoslati szakban is megismételhetjük azokat.Az előadott és bizonyított "körülmények" lehetővé teszik a mérséklést, adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Felügyeleti intézkedés és a közigazgatási per viszonya

Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzést végzett a társaságunknál. Álláspontjuk szerint az egyik adónemben helytelenül jártunk el, ezért utólagos adófizetésre köteleztek bennünket. A határozatot megfellebbeztük, majd a másodfok helybenhagyó határozata ellen közigazgatási pert indítottunk. Adótanácsadónk véleménye szerint célszerűbb lett volna felügyeleti intézkedést kérni. A perből nem akarunk visszavonulni, van-e lehetőség mindkét fórum igénybevételére párhuzamosan, vagy a két lehetőség kizárja egymást?
Részlet a válaszából: […] ...felügyeleti intézkedés egy rendkívüli jogorvoslati lehetőség. Ha az adózó a közigazgatási szerv végleges döntését nem akarja bíróság előtt megtámadni, lehetőség van arra, hogy a határozatot hozó szerv felettesénél újabb jogorvoslatot kezdeményezzen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Adatkezelési tájékoztató a munkavállalók felé, új uniós adatvédelmi rendelet (GDPR)

Kérdés: A költségvetési szerveknél a belső ellenőrök időnként munkaügyi témájú ellenőrzéseket is végeznek (pl. besorolások ellenőrzése). Ebben az esetben kell-e a dolgozóktól hozzájáruló nyilatkozat, hogy a belső ellenőr a személyi anyagba betekinthessen?
Részlet a válaszából: […] ...illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai-ra és jogorvoslati lehetőségeire is. Tehát előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalókat az adatkezelésről, az egyébként is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Hivatali autó vezetésével össze­- függésben kiszabott közigazgatási bírság

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?
Részlet a válaszából: […] ...az átvétel igazolásával). A felszólításnak tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, a jogorvoslati kioktatást. Amennyiben a kötelezett a fizetési felszólításnak nem tesz eleget, és azt nem támadja meg bíróság előtt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Nők "40 éves öregségi nyugdíjára" való jogosultság esetén a jogviszony egyoldalú megszüntetése

Kérdés: Jogosan járt-e el a munkáltatóm, amikor elküldött a nők 40 éves nyugdíjazásával akaratom ellenére? 2012. szeptember 3-án értesítettek, hogy július 31-ével megszüntették a közalkalmazotti jogviszonyomat, és aláírásom nélkül postán küldték el. Meddig orvosolható, ha jogellenesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] ...rövidebb – annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatnia. Amennyiben a munkáltatói egyoldalú jognyilatkozat nem tartalmazott a jogorvoslati határidőről kioktatást, az igény hat hónapon belül érvényesíthető. Jelen esetben a közléstől számított 30 nap (de még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Váltó

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?
Részlet a válaszából: […] ...K 4122, 4132Az államháztartási alrendszerben általános szabályként a követelést behajthatatlanság címén kivezetni nem lehet, csak ha a jogorvoslati lehetőségek kimerültek, illetve a bírósági eljárások lezárultak.Amíg az adós ellen indult adósságrendezési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Jogorvoslat téves besorolás esetén

Kérdés: Pedagógusként dolgozom. A munkáltató rosszul számította ki a besorolásomat, ezáltal három éve kevesebb a fizetésem. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […]  A munkajogi hároméves elévülési időn belül követelheti abérkülönbözet kifizetését. Az elévülés az esedékessé válástól kezdődik.A hároméves elévülést megszakítja az igény érvényesítéséreirányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.
1
2