Találati lista:
1. cikk / 97 Kapott tűzifa könyvelése
Kérdés: A 2/2026. Korm. rendelet alapján az önkormányzat tűzifaigényt nyújtott be az ebr-rendszeren keresztül. Az illetékes erdőgazdaság adott tájékoztatást arról, hogy az operatív törzs döntése alapján az önkormányzat hány köbméter tűzifát kap ingyenesen. A hivatkozott jogszabály alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar állam a tulajdonában álló tűzifát – az operatív törzs kezdeményezése alapján – birtokátruházási jegyzőkönyv felvétele mellett ingyenesen ruházza át az önkormányzatra. A tűzifa szállítása megtörtént, a tűzifa térítésmentes átadás-átvételéről jegyzőkönyv készült. Az önkormányzat belső eljárásrendet alakított ki, mely tartalmazza a tűzifa igénylésére, a döntéshozatalra, a tűzifa kiosztására vonatkozó szabályokat. Az eljárásrendet a képviselő-testület hagyta jóvá. Mi a számviteli teendője ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak, kell-e készletre venni az átvett tűzifát, és a kiosztási jegyzék alapján a készletről kivezetni, ha igen, akkor milyen értéken kell a tűzifát készletre venni, mert a pénzbeni értékét egyik dokumentum sem tartalmazza? Milyen könyvelési tételei vannak még a gazdasági eseménynek?
2. cikk / 97 Ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadása
Kérdés: Az önkormányzati intézmény megszűnését követően, az önkormányzat által alapított kft. közfeladatként átvette a lakás és nem lakás helyiséggazdálkodási feladatokat. A feladat ellátására közszolgáltatási szerződés alapján, számla kibocsátásával és áfa felszámításával kerül sor.
Az intézmény által elkezdett önkormányzati tulajdonban lévő irodaházon felújítást a kft. tovább folytatta. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az önkormányzati ingatlanon végzett felújítás az önkormányzat tulajdona.
Az önkormányzat vagyonátadási jegyzőkönyv alapján az ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadását kéri. A felújítás során már tudomásunk volt arról, hogy az ingatlanon végzett felújítást ingyenes át kell adni majd az önkormányzat részére, ezért a bejövő szállítói számlák áfatartalma nem került levonásra. Ingatlan értékesítésére a kft. nem választott áfakötelezettséget. Az átadáskor a felújításról elegendő számviteli bizonylat a vagyonátadási jegyzőkönyv? Szükséges számla kiállítása? Amennyiben igen, kérem a pontos meghatározást, hogy mi szerepeljen a számlán az áfatörvénynek megfelelően.
Az intézmény által elkezdett önkormányzati tulajdonban lévő irodaházon felújítást a kft. tovább folytatta. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az önkormányzati ingatlanon végzett felújítás az önkormányzat tulajdona.
Az önkormányzat vagyonátadási jegyzőkönyv alapján az ingatlanon végzett felújítás térítésmentes átadását kéri. A felújítás során már tudomásunk volt arról, hogy az ingatlanon végzett felújítást ingyenes át kell adni majd az önkormányzat részére, ezért a bejövő szállítói számlák áfatartalma nem került levonásra. Ingatlan értékesítésére a kft. nem választott áfakötelezettséget. Az átadáskor a felújításról elegendő számviteli bizonylat a vagyonátadási jegyzőkönyv? Szükséges számla kiállítása? Amennyiben igen, kérem a pontos meghatározást, hogy mi szerepeljen a számlán az áfatörvénynek megfelelően.
3. cikk / 97 Önkormányzati képviselő adatigénylése
Kérdés: A Mötv. alapján az önkormányzati képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Ez mit tartalmaz, iratbetekintést, valamennyi kért dokumentumról másolatot? Mit kell részére kiadni, biztosítani?
4. cikk / 97 Közalkalmazotti együttműködési kötelezettség megsértése
Kérdés: Család- és gyermekjóléti szolgálatunknál hamarosan intézményvezető-váltás lesz. Abban az esetben, ha az új intézményvezető nem szeretne együtt dolgozni a házi segítségnyújtás szakmai egység vezetőjével, mik a lehetőségei, és miként élhet ezen lehetőséggel? Kötelező másik beosztást felajánlani részére? Miután diplomával rendelkezik, intézményünkben főiskolai végzettséghez kötött beosztás a mostanin kívül csak családsegítőként lenne, de egyrészt nincs erre vonatkozóan szakmai tapasztalata, illetve viselkedési problémái miatt abban a beosztásában sem lenne jó, ha a szolgálatnál maradna. Ebben az esetben jár neki végkielégítés? Ha igen, akkor miként kell kiszámolni az adott összeget? Adott szakmai egységvezető 20 éve van a szolgálatnál, szakmailag nincs kifogás a munkájára, de a hangulatingadozásai miatt nehéz vele együtt dolgozni. Számtalanszor előfordul, hogy kritikán aluli megnyilvánulásai vannak kollégái-val szemben, amivel rendszeresen feszültséget okoz.
5. cikk / 97 Közalapítvány megszüntetése
Kérdés: Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?
6. cikk / 97 Helyi önkormányzati alszektorba tartozó szervezet
Kérdés:
Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?
7. cikk / 97 Hamis bankjegy elszámolása
Kérdés: Szociális intézményünknél az idősek a házi segítségnyújtás díját készpénzben fizetik be a pénztárunkba, melyet a pénztáros meghatározott időszakonként fizet be a bankszámlára. Az egyik ilyen rendszeres befizetés során a bank egy darab hamis 20 ezer forintos bankjegyet fedezett fel, melyről a bank által készített jegyzőkönyv rendelkezésünkre áll. Könyveléstechnikailag hogyan kell helyesen eljárnunk, mivel így 20 ezer forinttal kevesebb a bevétel, mint az ezzel szemben kiállított számlák értéke? Kell-e jegyzőkönyvet felvennünk az esetről, vagy lehet a könyvelés dokumentuma a banki jegyzőkönyv?
8. cikk / 97 Önkormányzati utcafelújítások
Kérdés: Önkormányzatunk az idei évben nyolc belterületi utca felújítását kezdte meg. A féléves aktiválási feladatok elvégzése során azonban az alábbi problémával szembesültünk:
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
9. cikk / 97 Selejtezés szabályai
Kérdés: Kerületi önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasága a játszótéri eszközei karbantartását, felújítását, cseréjét végzi. A lebontott eszközök tárgyieszköz-nyilvántartásból történő kivezetéséhez milyen dokumentáció szükséges? Szükséges-e a selejtezési szabályzat szerint külön selejtezési bizottságot összehívni, vagy a vállalkozási szerződés alapján a kivitelező által aláírt bontási jegyzőkönyv alapján kivezethetők-e a nyilvántartásból? Milyen dokumentáció alapján szabályszerű a kivezetés, mit kérjünk be a cégtől?
10. cikk / 97 Jegyző felmentése
Kérdés: Jegyző asszony néhányszor nem megfelelően, illetve nem szabályosan járt el bizonyos esetekben. Bizalmatlanság okán, mint polgármester, szeretnék felmondani neki. Milyen módon tehetem meg?
