675 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk felmentési időre egy összegben előre fizetett ki juttatást. Hogyan veheti figyelembe a munkáltató a személyi kedvezményt az adóelőleg megállapításakor?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a volt élettársával ügyvédi megállapodást kötött, amely szerint a családi adóalap-kedvezményt teljes mértékben ő veszi igénybe, a családi pótlékot pedig a volt élettársa kapja. 2021 decemberétől változás történt, a magánszemély és a volt élettársa részére 50-50 százalékban folyósítják a családi pótlékot. Alkalmazottunk, függetlenül a családi pótlék folyósításától, egész évben jogosult volt-e a családi kedvezményre, tekintettel arra, hogy a gyermeket közösen, felváltva nevelték.

Kérdés: Önkormányzatunk 25 év alatti fiatalt foglalkoztat. A munkavállaló jogosult lenne a 25 év alattiak kedvezményére, de nem szeretné kérni a munkáltatótól, mert év végén kívánja érvényesíteni a bevallásában egy összegben. Kérdésként merült fel, hogy jogszerű-e így a kedvezmény érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozat megtétele, valamint ezzel összefüggésben, ezen nyilatkozat alapján a munkáltató eljárása?

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év szolgálati idővel szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő esetében 8 hó, a felében mentesítve van a munkavégzés alól. A szabadság hogyan jár, mind a 8 hónapra, vagy csak a munkával töltött időre (4 hó)?

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egyedül neveli a gyermekét, családi pótlékot 2021-ben nem folyósítottak a részére, mivel az ellátást nem igényelte a családtámogatási szervtől. Annak ellenére, hogy ténylegesen nem részesült az ellátásban, 2021-ben jogosult-e a családi kedvezményre és ezáltal az adó-visszatérítésre? Ha érvényesíthető a kedvezmény, milyen dokumentummal lehet igazolni egy ellenőrzés során a családi pótlékra való jogosultságot?

Kérdés: Az éves költségvetési beszámoló "11/E-11/C. űrlap 9. sorának elszámolása" űrlapjának 08. sora a következőkre vonatkozóan adatot kér az önkormányzattól, illetve ezáltal az általa fenntartott költségvetési szervünktől:
"3. melléklet 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék (11/A. űrlap 18. sor 4. oszlopában szereplő) értékéből az intézményi gyermekétkeztetésben foglalkoztatottakra fordított összeg."
Ez alapján egyértelmű lenne az alábbi kérdésünkre a válasz, azonban a 257/2000. Korm. rendelet 1. §-ának 1-3. bekezdései nem említik azt, hogy a rendelet hatálya kiterjed a gyermekétkeztetésre. Jogosult-e teljes összegű szociális összevont pótlékra az az intézményi közalkalmazott (szakács, konyhai kisegítő, élelmezésvezető, adminisztrátor, raktáros, sofőr munkakörben), aki a kinevezésén "096015 – Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben" kormányzati funkcióra van besorolva? A gyakorlatban a közétkeztetési központunk nagyobb részben gyermekétkeztetésre és idősek otthonaira (102023 és 102024 COFOG) főz, kisebb részben szociális étkeztetésre (107051 COFOG), munkahelyi étkeztetésre (096025 COFOG). A kiadások a 6-os számlaosztályba kerülnek lekönyvelésre, majd a felosztás adagszám-arányosan történik. Tudomásunk van olyan hasonló szolgáltatóról, aki évek óta kifizeti a juttatást. A különbség annyi, hogy ők 102031 Idősek nappali ellátása COFOG-ra tették kinevezésen a konyhai dolgozókat. Ezt a kormányzati funkciót nevesíti a jogszabály, tehát jogos a kifizetés, más kérdés, hogy nappali ellátásra a konyhájuk egyáltalán nem főz.

Kérdés: Érvényesítheti-e az első házasok kedvezményét önkormányzatunk egyik alkalmazottja, a házaspár azon tagja, aki a 25. életévét még nem töltötte be, ha a 25 év alatti fiatalok 2022. január 1-je előtt kötöttek házasságot, és az egyikük a 2022. adóév során betölti a 25. életévét?

Kérdés: Közalkalmazott óvodapedagógus jelenleg fizetés nélküli szabadságon van gyermekével. Áprilisban a GYED lejárta után GYES-re lesz jogosult, mely lényegesen kevesebb ellátással jár. A GYES mellett szeretne dolgozni. A fizetés nélküli szabadságot biztosító munkahelyére sajnos nem tud visszatérni kisgyermeke miatt. Lehetősége lenne lakóhelye közelében elhelyezkedni 2022. szeptember 1-jétől, ezért jelenlegi jogviszonyát szeretné megszüntetni 2022. augusztus 31. napjával, és eddig az időpontig szeretné jelenlegi munkáltatójánál a ki nem vett szabadságot igénybe venni, mely kb. 114 nap. Elmondása szerint augusztus közepén jogosult lenne a 25 éves jubileumi jutalomra. Hogyan és miként járjon el a dolgozó, milyen kéréssel forduljon a jelenlegi fizetés nélküli szabadságot biztosító munkáltatója felé, hogy valamennyi járandóságát megkapja? Milyen veszélyei vannak abban az esetben, ha korán fordul a dolgozó a munkáltatójához?