679 talált cikk a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Az Ámr. 27. § (9) bekezdése alapján a jegyző jogosult a törvény vagy kormányrendelet alapján a döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai és a választásokra felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra. Ennek a rendelkezésnek meg kell-e jelennie az önkormányzat költségvetésében, azaz el kell-e különíteni ezeket az előirányzatokat (pl. kóbor eb befogásának költsége stb.)?

Kérdés: Az ingyenes étkezést igénybe vevők államinormatíva-igénylésével kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Eddig mi csak azon a napon adtunk ebédet a gyermeknek, amikor iskolában volt, így az étkezők nyilvántartása és az osztálynapló egyezett. Több helyről felmerült a kérdés, hogy amikor beteg a gyermek, miért nem viheti el az ebédet az ingyen étkező. Szeretnénk kérdezni, hogy megoldható-e, hogy a szülő írásban erre rendszeresített nyilvántartásban nyilatkozik, hogy gyermeke beteg, el kívánja vinni az ebédet, ez lenne a kiegészítő nyilvántartás az étkezők nyilvántartásához, hogy az állami normatíva ezekre a napokra, illetve tanulókra is igényelhető legyen. A fentiek megfelelnek-e a normatívaigénylés feltételeinek?

Kérdés: A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézmények pedagógus munkaköreit. E rendelet alapján ez idáig kiadásra került a pedagógusigazolvány. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 2009. október 31-től módosította a szabályokat. Az új rendelkezést úgy értelmezzük, hogy intézményünknél a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ezentúl nem jogosultak pedagógusigazolványra. Kérdésünk, hogy jár-e pedagógusigazolvány az érintett munkavállalóknak, és a régi formátumú igazolványokat lehet-e érvényesíteni?

Kérdés: Az Ámr. 100. § (1) bekezdés a) pontját hogyan értelmezzük helyesen? Az csak a kötelezettségvállalás jogkörét jelenti, vagy az utalványozás jogkörét is, azaz a megállapodást lehet-e úgy kötni, hogy az utalványozást az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél végzik?

Kérdés: Közalkalmazott óvónőnknek 2011. január 31-én 37 év 2 hó közalkalmazotti jogviszonya lesz. 2011. február 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 31-én szűnik meg. Jogosult-e és mikor a 40 évi közalkalmazotti jogviszony esetén járó 5 havi illetménynek megfelelő jubileumi jutalomra?

Kérdés: Utalványozók és ellenjegyzők a saját kezű aláírás helyett alkalmazhatnak-e aláírás-bélyegzőt? Amennyiben van rá lehetőség, mi a feltétele és a szabályozása?

Kérdés: Ha 2010. december 31-ig betölti a 3. életévét a gyermek, és még ebben az évben akár egy napot is jár az óvodába, akkor a 2010. évi költségvetés elszámolása során számolni kell a 2010/2011. (I. félév.) tanév 4/12 részénél a létszámával. Tehát normatíva igényelhető rá (4/12). Az októberi létszám alapján készülő oktatási statisztikában lehet-e szerepeltetni a gyermeket, aki majd csak később tölti be a 3. életévét (december 31-ig), de az óvodába már beíratásra került? Ha nem lehet szerepeltetni, és ugye az októberi statisztikai számok alapján tervezzük a 2011. évi költségvetést, akkor ez a létszám nem lesz benne, ugyanakkor ez a gyerek feltehetően 2011. augusztusig jár óvodába, ugyanakkor normatíva nem igényelhető rá, mivel az előző évi októberi létszám a 2011-es költségvetés 8/12-ének az alapja. A normatíva ellenőrzésekor év közben hiába van mód júliusban pótigényre, az októberi statisztikák a mérvadóak.

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.

Kérdés: A jubileumi jogosultsági idő számításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 33 év köztisztviselői jogviszony elismerésre került, azonban 2006. évtől egy többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyban dolgoztam. Munkaköröm belső ellenőr volt, a térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Belső megállapodás alapján minden olyan juttatásra jogosultak voltunk munkaviszonyunk fennállásakor, amelyre a köztisztviselők. Jelenleg önkormányzati dolgozó vagyok, és a jubileumijutalom-jogosultsági idő elbírálásához kérdéses a többcélú kistérségben eltöltött munkaviszony.

Kérdés: Megyei fenntartású oktatási intézmény vagyunk. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. Tavaly 2009. május 31-vel a gazdasági vezető lemondott. Ezután az intézményvezetőnek a fenntartó azt az utasítást adta, hogy a gazdasági vezető kinevezése a fenntartó által történik, ami azóta sem történt meg. Az intézmény vagy a fenntartó kötelessége a gazdasági vezető pótlása, kinevezése, és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? A másik kérdés, hogy tavaly decemberben létszámleépítésként – miután a gazdasági vezetői álláshely hosszabb ideje nem volt betöltve – szóbeli tájékoztatásban erre hivatkozással a fenntartó elvonta ezt az álláshelyet. A közgyűlési határozatban azonban nem volt megnevezve az elvonni kívánt munkakör, csak az, hogy 1 fő szakmai létszámmal csökkenti az intézményünk engedélyezett létszámát. Az idei költségvetést már e munkakör bére nélkül terveztük. Így az idén az anyagi fedezet sem áll rendelkezésre, hogy helyettesítéssel vagy megbízással ennek a munkakörnek a feladatát valaki hivatalosan elvégezhesse. Beszámolókat, bevallásokat a könyvelők elkészítik, és aláírás nélkül adják be a fenntartónak tavaly május 31-óta. Kinek és hogyan kellene feloldani ezt a szabálytalan és jogellenes működést?