Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Nem önálló gazdálkodású intézmény vezetőjeként kérdezem. Kolléganőm 2013. április 16-án 40 éves igazolt szolgálati idővel fog rendelkezni, kérte közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetését. Ha a fenntartó és az intézmény pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a felmentést, akkor a munkaviszonya a fenti 40 éves szolgálati viszonyra való hivatkozással csak közös megegyezéssel, illetve lemondással szüntethető meg? Ha a dolgozó lemond a fenti napon, milyen járandóságokat vagyok köteles számára biztosítani? Ha a dolgozó 2013. április 16-i dátummal mond le, és a 40 éves közalkalmazotti jogviszony csak 2013. szeptember 1-jén lesz meg (más nem Kjt. alá tartozó munkáltatónál is dolgozott), kifizethető-e a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti – többek között –, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Korhatár előtti ellátásra jogosulttá váló közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?
Részlet a válaszából: […]  A Kjt. 93. §-a a korhatár előtti öregségi nyugdíjakmegszüntetésével összefüggésben azt tartalmazza, hogy ha a közalkalmazottijogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató afelmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Közalkalmazotti jogviszony részmunkaidőssé módosítása

Kérdés: Jelenleg karbantartóként napi 8 órában foglalkoztatott közalkalmazott munkaidejét a tervek szerint a közeljövőben napi 4 órára kívánjuk csökkenteni, jelenlegi munkaideje ugyanis nincs kihasználva. Kell-e ehhez a közalkalmazott bele­egyezése, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha az új átsorolását nem írja alá? Ekkor milyen módon szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a közös megegyezés nem jön létre, illetve a közalkalmazott nem mond le a jogviszonyáról? Felmentés esetén ugyanis 8 hónap felmentési idő, továbbá ugyancsak 8 hónap végkielégítés illetné meg a közalkalmazottat, erre viszont pénzügyi lehetőségünk nincs. Milyen megoldást tudnak javasolni?
Részlet a válaszából: […]  A közalkalmazotti jogviszony – a felek eltérő megállapodásahiányában – teljes munkaidős foglalkoztatásra jön létre. Amennyiben aközalkalmazott részére nem tudnak a napi 8 órás, teljes munkaidősfoglalkoztatást kitöltő mennyiségű feladatot adni, úgy a megoldás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén

Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)–(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
Részlet a válaszából: […]  A fenti eset, tehát amikor a körjegyzőség megszűnik, illetvea körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak, átszervezésnek minősül. AKtv. 17. § (11)–(12) bekezdés kifejezetten is rendelkezik erről az esetről akörjegyző jogviszonyának sorsát érintően....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – azállami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyiönkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásárafoglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Magánszemélyek különadója polgármesterek esetében, az Alkotmánybíróság döntése a különadó visszamenőleges hatályával kapcsolatban

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszából: […] Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvényekmegalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (Különadótv.) 9. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy ki köteles különadó fizetésére.Ennek alapján különadó fizetésére köteles az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] A megadott információk alapján nem dönthető el, hogy a perenkívüli megegyezés jogos vagy indokolt volt-e a munkáltató részéről, hiszen ezattól függ, hogy milyen alapon támadta meg a jogviszonyt megszüntetőhatározatot az érintett. A peren kívüli egyezségben a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Decemberi hóközi illetménykifizetés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, azt szeretnénk kérdezni, mi a teendőnk a decemberben hóközi kifizetéseként kifizetett személyi juttatások elszámolásával? A kifizetéseket a 39212181-es Nettó illetmény elszámolási T oldalára könyveljük, és a következő év januári feladás során kerülnek az 5-ös számlaosztály T oldalára. Maradhat év végén a hóközi kifizetés a 39-es T oldalán, vagy át kell könyvelnünk az 5-ös számlaosztályba év végi zárás előtt?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerveknél – függetlenül azilletmény-számfejtési rendszertől – a december havi illetmények a módosítottteljesítés szemléletű kettős könyvvitel miatt január havi kiadást jelentenek.Az illetmény fogalmában csak a jogviszonyról szóló törvények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetési lehetőségei

Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati intézmény gazdasági vezetőjeközalkalmazotti jogviszonyban áll. A gazdasági vezető 2011. január 1-jétől aKjt. rendelkezése alapján minden intézménynél megbízott vezető, tehát van egy -vélhetően 5 évre szóló – vezetői megbízása és egy alapmunkakörre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

40 éves "kedvezményes" jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közalkalmazott óvónőnknek 2011. január 31-én 37 év 2 hó közalkalmazotti jogviszonya lesz. 2011. február 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 31-én szűnik meg. Jogosult-e és mikor a 40 évi közalkalmazotti jogviszony esetén járó 5 havi illetménynek megfelelő jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. § (4) bekezdés alapján a "40 éves kedvezményesjubileumi jutalom" akkor jár, ha– a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a fegyelmielbocsátás büntetés, vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezéskivételével – megszűnik (tehát – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.
1
3
4
5
10