Kata 2021. évi változása

Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Eszközök átvétele más önkormányzattól

Kérdés: Jogszabály alapján önkormányzatunk tulajdonába kerültek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását szolgáló ingatlanok (közutak) más önkormányzat tulajdonából. A nyilvántartásba vételhez megkaptuk az ingatlanok vagyonkataszteri és tárgyieszköz-nyilvántartási kartonjait. Kérem, hogy a vagyon nyilvántartásba vételének teljes körű kontírozását megadni szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az átvétel más önkormányzattól történik, tehát az önkormányzatnál vagyongyarapodás valósul meg, az átvételt a térítés nélküli átvételre vonatkozó szabályok szerint eredményágon kell elszámolni. A könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Számla adatainak módosítása

Kérdés: Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Ausztriában 2020. 06. 26. – 2020. 06. 27. közötti időszakban. A bécsi szálloda a dolgozó nevére állította ki a gépi számlát, feltüntetve a számlát kiállító nevét, címét, a nyújtott szolgáltatást és annak értékét, a számla kiállításának dátumát. Jeleztük a szállodának, hogy a magyar jogszabályok szerint szükséges lenne a vevő nevének és adatainak módosítása, mivel csak a minisztérium nevére kiállított számla fogadható el az elszámoláshoz. A szolgáltató a javítást kézzel végezte el. A hatályos Áfa-tv. 168. §-ának (2) bekezdése alapján a számla adattartalma kizárólag egy külön "számlával egy tekintet alá eső okirattal" módosítható, nem lehetséges a gépi úton előállított számla kézzel történő javítása. Így a számla befogadása kérdésessé vált. Megvizsgáltuk, hogy Héa-irányelv 226b. cikke szerint a vevő adatainak feltüntetése az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kiállított egyszerűsített számlán nem kötelező. A számla értéke az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghaladta a 100 eurót, de nem érte el a 400 eurót, így Ausztria rendelkezhet úgy, hogy ezen esetben a 226b. cikk kötelező elemein kívül további adatok (a vevő adatai) feltüntetését nem írja elő. Az Osztrák Köztársaság lehetővé teszi 400 euró mértékéig az egyszerűsítettszámla-kiállítási lehetőséget, így álláspontunk szerint egy ilyen egyszerűsített számla megfelel az osztrák jognak, ezért nem kifogásolható. Az Áfa-tv. 168. §-ának (3) bekezdése alapján pedig a fenti esetben a magyar jog számára is elfogadható okiratnak minősül ezen egyszerűsített számla (Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek és a tagállami előírásoknak való együttes megfelelés). A fentiekre való tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a minisztérium befogadhatja-e az ily módon kiállított (és javított) egyszerűsített számlát, illetve elszámolhatja-e a könyveiben az Szt. előírásainak is eleget téve, mely szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.
Részlet a válaszából: […] ...meg.Az eredet hitelességét megkérdőjelezi a géppel kiállított számla kézzel történő helyesbítése.A helyes megoldás az, ha a munkatársuk nem egyszerűsített számlát, hanem a minisztérium nevére szóló számlát kér, és nem fogadja el a kézzel javított bizonylatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Érvényesítő munkakör

Kérdés: Költségvetési intézmény alkalmazhat-e érvényesítő munkakörben OKJ 51-344-04 pénzügyi ügyintéző részszakképesítéssel rendelkező munkatársat? Megfelel-e ez a képesítés az érvényesítő részére az Ávr.-ben előírt képesítési követelménynek?
Részlet a válaszából: […] Az érvényesítő személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel, és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.A pénzügyi-számviteli képesítések körébe sorolható a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Természetben kapott adományok elszámolása

Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
Részlet a válaszából: […] ...kezeléséhez. A levonhatóság jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.Amennyiben a valamilyen szervezetnek juttatott ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás nem minősül a Stab. tv. szerint veszélyhelyzetinek, a Tao-tv. 3. számú mellékletét kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Külföldről vásárolt védőfelszerelés adómentessége

Kérdés: Egyetemünk a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban védőfelszereléseket vásárolt belföldi cégtől, aki azt külföldről hozta be. Egyetemünk költségvetési szerv, és az ÁEEK-kel számolunk el. A cég a számlát áfamentesen állította ki, de a számlán az adómentesség okára nincs hivatkozás. Helyesen járt el, vagy küldjük vissza a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...támasztott feltételek tekintetében– az ún. vámmentességi rendelet (1186/2009/EK) 75., 78., 79. és 80. cikkeire hivatkozik a határozat (katasztrófa áldozatainak javára történő vámmentes behozatal). Ilyen például: nem lehet újjáépítésre szánt anyag és berendezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Online számlaadat-szolgáltatás

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
Részlet a válaszából: […] ...eléri vagy meghaladja a 100 ezer Ft-ot.Az alanyi adómentes szervezetek és a tárgyi adómentes tevékenységet végző szervezetek, valamint a kataadózók is áfaadóalanyok, ezért a részükre kibocsátott számlákra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Idegen ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Egy önkormányzat idegen helyrajzi számú ingatlanon végzett felújítást (magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlan) pályázat keretében, melyet köteles könyveiben nyilvántartani. A kérdésünk arra irányul, hogy az Áhsz. alapján milyen főkönyvi számot kell alkalmazni úgy, hogy az ingatlanvagyon-kataszterrel való egyezőség is fennálljon?
Részlet a válaszából: […] ...a 12. Ingatlanok számlacsoportban kell szerepeltetni. A 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban az önkormányzat tulajdonában lévő önálló ingatlanokat kell szerepeltetni. A jogszabály előírja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Termékminta áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy társaság egyik melléktevékenysége szőlőbortermelés. A megtermelt szőlőbort palackozva hozzák forgalomba. Jellemzően éttermeknek, kereskedőknek, vendéglátóhelyeknek bel- és külföldre egyaránt, és természetesen magánszemélyeknek is értékesítenek bort. Az alább felsorolt esetekben helyesen jár-e el a társaság, ha termékmintaként számolja el az átadott termékek értékét, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
1. Az éttermek, kereskedők csak azután vásárolnak meg egyfajta terméket, ha azt – élelmiszer lévén – megkóstolják. A társaság által készített bor legkisebb kiszerelése 0,75 literes palack. A termék előállításának sajátosságai, minőségének megtartása miatt nem lehet kisebb kiszerelést készíteni minta céljára, ezért a megrendelők teljes, bontatlan palackot kapnak árumintaként, amit aztán ők megkóstolnak. Ez fajtánként 1-2 palackot jelent egy-egy partnernek.
2. Különböző borbemutató rendezvényeken, kiállításokon, kóstolókon vesz részt a társaság a termékei népszerűsítése, új vevő partnerek felkutatása céljából. Ezeken a rendezvényeken (bel- és külföldön egyaránt) az ott részt vevő látogatók részére poharakba töltik, úgy kóstoltatják a terméket szintén térítés nélkül, ingyen. Ezeken a rendezvényeken általában több palack bor is elfogy. Ezeket szintén termékmintaként számolják el.
3. A társaság termékeinek minősítése, jobb pia-ci pozíciójának elérése céljából különféle borversenyekre, bortesztekre küld mintákat. Ezekre gyakran egy-egy fajtából 3-4 palackot kérnek a borbírálók, mivel több körben, több ember végzi a minősítést. Ilyenkor is teljes, lezárt palackokat szállítanak, mivel fontos a palack külleme, a címke, a dugó minősége. Ebben az esetben is ingyenesen átadott mintaként számolják el a terméket, mivel nem történt értékesítés.
Részlet a válaszából: […] ...az adott termék megfelel az árumintára vonatkozó forgalmiadó-szabályoknak, az azt jelenti, hogy az adóalanynak az ingyenes termékátadás miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége – mivel az nem minősül ellenérték fejében teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Képesítési követelmények változásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések a szociális ágazatban

Kérdés: Intézményünk idősek nappali ellátását nyújtó szakfeladatán gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott 2018. 02. 16. nappal Szociális asszisztens (OKJ 54 76202) végzettséget szerzett. Azonban a 2018. 02. 06. nappal az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének változását követően a korábbi évektől eltérően a szociális gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szociális asszisztens végzettség már nem fogadható el. A fent meghatározott szakképesítéssel csak terápiás munkatárs munkakör tölthető be. A közalkalmazott megszerzett szakképesítése figyelembe vehető-e, és E kategóriába átsorolható-e, mert tanulmányait még a korábbi jogszabályi előírások alapján kezdte meg az átsorsolás reményében?
Részlet a válaszából: […] Az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 120. §-a átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a képesítési követelmények módosításával kapcsolatban. E szerint az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2018. (II. 5.) EMMI rendelettel megállapított 3. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.
1
5
6
7
21