Parkoló besorolása

Kérdés: Az önkormányzat intézményének közvetlen szomszédságában egy ingatlan található, beépítetlen terület megnevezéssel és külön helyrajzi számon. Az ezen a területen kialakított parkolót a képviselő-testület döntése alapján az intézmény hasznosítja. A terület szilárd burkolattal ellátott, az ingatlankataszterben egyéb építményként, és az intézmény nyilvántartásában szerepel. Ezzel szemben maga a földterület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában van. Kérdésünk az volna, hogy helyesen tartjuk-e nyilván a parkolót mint egyéb építményt és külön a földterületet? Hogyan kell helyesen eljárni, illetve milyen értékcsökkenési kulcsokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] A földterületet minden esetben elkülönítetten kell a rajtalévő felépítménytől (épület, építmény stb.) nyilvántartani. Az Áhsz. azt nemszabályozza, hogy az önkormányzat és az irányítása alatt lévő intézmény közöttaz önkormányzati vagyon nyilvántartási szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Reprezentáció

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Szeretnénk egy szakmai rendezvény keretében ételt, italt (reprezentációt) juttatni az intézmény összes dolgozójának. Kérdésünk, hogy ez a költség a 2010. évi törvényváltozások miatt adóköteles vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...igazgatósági ülések, közintézményeknél azolyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységekképviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalosegyeztetések. A reprezentálás tehát akkor felel meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Gazdasági szervezet

Kérdés: Milyen megoldás létezhet gazdasági szervezet tekintetében egy körjegyzőséghez tartozó, nem székhely önkormányzat esetében, amely önkormányzatnak csak egy óvodája van, ami önállóan működő költségvetési szervként működik, és az irányító szerv irányítása alá nem tartozik egyetlen olyan költségvetési szerv sem, amely gazdálkodó szervezettel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatköréta körjegyzőség látja el.A körjegyző látja el a képviselő-testületek, a bizottságokés a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Kisebbségi önkormányzatok

Kérdés: A kisebbségi önkormányzatok szociális ellátásokat nem teljesíthetnek, mivel a hatósági feladatok a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a jegyzőnek a kisebbségi önkormányzatokra át nem ruházható hatáskörébe tartoznak. Kisebbségi önkormányzat támogathatja-e a települési önkormányzat szociális földprogramját akár elszámolási kötelezettséggel a települési önkormányzat részére átadott céljellegű támogatásként, akár pl. burgonya megvásárlásával, átadásával, vagy burgonyaföld bérleti díjának kiegyenlítésével? Van-e arra lehetőség, hogy közvetett módon alapítvány részére történő pénzeszközátadással, céljelleggel biztosítson a kisebbségi önkormányzat támogatást a kisebbség körébe tartozó rászorultaknak?
Részlet a válaszából: […] A kisebbségi önkormányzat feladat- és hatáskörét,gazdálkodásának szabályait az 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) határozzameg. E szerint a kisebbségi önkormányzatnak kötelező és önként vállaltfeladatai vannak. Kötelező feladatokat átruházott hatáskörben lát el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Polgármesteri költségátalánnyal szemben elszámolható költségek

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármesteri költségátalány az összevont adóalapba tartozó juttatás, amennyiben nem számolnak el számlával vele szemben. Mik számolhatók el polgármester esetén? Hogyan kell ezt szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)18. § (1)–(2) bekezdés alapján a polgármesternek két lehetősége van:a) a tisztsége ellátásával összefüggő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Polgármesteri tisztség ellátásával összefüggésben felmerült költségek megtérítése

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármester a részére kifizetett költségtérítés (költségátalány) felhasználását milyen bizonylatokkal igazolhatja? Lehet-e a bizonylatok között például ruházatról szóló számla? Elszámolható-e útnyilvántartás mellett utazási költség? Ezenkívül mi számolható el még? Amennyiben költségátalányt kap, kiküldetési rendelvény alapján lehet-e külön költségtérítést is fizetni részére?
Részlet a válaszából: […] ...a személyijövedelemadó-előírásokból következik,hanem a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)18. § (1)–(2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Polgármesteri költségátalány

Kérdés: A polgármesteri költségátalány elszámolásával kapcsolatban az Szja-tv. 73. §-ában foglalt 2009-es előírás 2010. január 1-jétől hatályát vesztette. A 2010. évi Szja-tv. 3. sz. mell. 25. pontja említést tesz a polgármesterek által elszámolható költségekről. Kell-e bizonylattal igazolni a költségeket, és terheli-e valamilyen levonás? Mennyi a költségátalány összeghatára?
Részlet a válaszából: […] ...(tehát a költségek bizonylatellenében történő elszámolása helyett) költségátalány illeti meg. Aköltségátalány mértéke – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármesterilletménye, illetve tiszteletdíja 20-30%-ának megfelelő összeg. Apolgármesternek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Polgármesterek öregségi nyugdíja

Kérdés: Jelenleg főállású polgármester 1994. évi LXIV. törvény alapján történő korkedvezményes nyugdíjazási lehetősége után érdeklődöm, a Pttv. 13/A. §-ára tekintettel. A jelzett jogszabály nem fogalmaz egyértelműen a polgármesteri, alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatban. Beleszámít-e a korkedvezménybe a társadalmi megbízatású alpolgármesteri jogviszony, valamint a megbízatásoknak folyamatosnak kell-e lenniük? Az érintett polgármester előrehozott nyugdíjba 2016 első félévében mehetne el, azonban 1994-től 1998-ig és 2000-től 2006-ig társadalmi megbízatású alpolgármester volt, 2006 óta pedig főállású polgármesteri tisztséget tölt be, összességében tehát 14 éve lesz az októberi választásokig ezen tisztségekből. Mindezeket figyelembe véve jogosult-e a hivatkozott jogszabály 13/A. § c) pontjában meghatározott 7 év korkedvezményre?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. § (1) bekezdés szerint öregségi nyugdíjra jogosult az a polgármester – azegyéb jogosultsági feltételek esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Prémiumévek programba történő belépésre jogosultság

Kérdés: 1953. július 23-án született nő vagyok, 1971. július 19-től van folyamatos munkaviszonyom, 1984. augusztus 30-ától dolgozom jelenlegi munkahelyemen, ami egy szociális intézmény, tehát közalkalmazotti jogviszony. Előző munkahelyemről áthelyezéssel jöttem, mely munkaviszonyom 1972. március 15-étől állt fenn. Mikor válok jogosulttá a prémiumévek programba belépésre?
Részlet a válaszából: […] ...a kormány,a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetésiszerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónállétszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Rendkívüli munkavégzés képviselő-testületi ülés miatt

Kérdés: Községünkben az önkormányzat képviselő-testületének SZMSZ-e alapján évente legalább 6 ülést kell tartani. Az elmúlt évben nálunk 20 ülés volt, melyek kezdő időpontja 18 óra, és legtöbbször 22-23 óráig is eltartottak. Polgármester úr nekem, mint jegyzőnek nem engedi "lecsúsztatni" az ülések időtartamát, és mint túlmunkáért sem fizet, mondván, hogy a 10%-os vezetői pótlékomat ezért kapom.
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat jegyzője jellemzően hivatali munkarendbendolgozik, azaz munkaidő-beosztása e szerint alakul. Rendkívüli munkavégzésnekminősül – többek között – a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés. Tehát a 18óra és 22 vagy 23 óra közötti munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.
1
32
33
34
46