Találati lista:
221. cikk / 839 Bontási tevékenység költsége
Kérdés: Az építési beruházás bontási tevékenységének költségét milyen rovatra kell könyvelni (dologi kiadás vagy beruházás)? A bontási tevékenységgel kapcsolatosan van-e valamilyen speciális szabály, kapcsolódik-e a keletkezett törmelék elszállításának költsége és lerakóhelyi díja?
222. cikk / 839 Közterület-használati díj és piachely-használati díj
Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?
223. cikk / 839 Baleseti járadék elszámolása
Kérdés: Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény volt dolgozójának baleseti járadékot fizet (munkahelyi balesetből kifolyólag). A Magyar Államkincstár folyósítja a volt dolgozónak, amelyet az egyetem térít meg a Kincstár felé. Jól értelmezzük, hogy a K44 vagy esetlegesen a K47-es rovatkódon kell elszámolni? Továbbá abban is kérjük iránymutatásukat, hogy az 5-ös vagy a 8-as számlaosztályon belül milyen főkönyvi számon kell helyesen könyvelni.
224. cikk / 839 Ruházati költségtérítés felhasználásának igazolása
Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, és adunk ruházati költségtérítést a dolgozóinknak. A szabályzatunkban előírtuk, hogy a ruhákról az intézmény nevére szóló számlát kell hozni. A ruházati költségtérítés összevonandó jövedelemként adózik. Van-e értelme előírni, hogy számlával számoljanak el a dolgozók, jelent-e adózásban különbséget, ha nem számoltatjuk el a dolgozókat a ruhapénzzel?
225. cikk / 839 Reprezentáció állami támogatásból
Kérdés: A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből egy állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság támogatást kap többek között szakmai programok szervezésére (diákok részére). A rendezvényeken történő vendéglátás reprezentáció keretében valósul meg. Ebben az esetben a reprezentáció után van-e adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
226. cikk / 839 Önkormányzati támogatások elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk egy népdalkör-találkozóra – a találkozó szervezőjének kérésére – 50 000 forintot biztosít oklevelek, ajándéktárgyak, virág, teasütemény, üdítő, kávé beszerzésére, melyet határozatba is foglalt. Önkormányzatunk a helyi junior-futballcsapatot azzal támogatja, hogy a vidékre történő utazásokat fizeti. Mindkét előbbi esetben a számla az önkormányzat nevére szól, amin a fenti tételek szerepelnek. Milyen rovaton és kormányzati funkción javasolt ezen tételek elszámolása? A helyi népdalkör (önkormányzattól teljesen független) a szervező. A fociegyesület pedig bejegyzett egyesület.
227. cikk / 839 Irányítószervi támogatás elszámolása
Kérdés: Kórházunk 2019. 12. 19-én B816 központi irányítószervi támogatásként kapott 79 millió forintot családbarát szülészet projektre. A bevétel időbeli elhatárolásba vonható-e, mivel a felhalmozási kiadások 2020-ban fognak vele szemben megjelenni? Helyesen járunk-e el akkor, ha ez a támogatás bevétele 2019. évi mérleg szerinti eredményben nem jelenik meg, és a későbbi években is csak értékcsökkenés-arányosan vennénk figyelembe az eredménykimutatásban? Van-e annak akadálya, hogy egy központi irányító szervi bevételt időbeli elhatárolásba helyezzünk? Rovatszinten megjelenik a B816-on a 2019-es beszámolóban, de a 2019. évi eredményt csökkentenénk vele, és a halasztott eredményszemléletű bevételek 443 főkönyvi számon jelenne meg a mérleg passzív időbeli elhatárolások sorában.
228. cikk / 839 Reprezentáció adózása
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a 2019-es évben életben van-e még az a reprezentációs kiadásra vonatkozó jogszabály, hogy a saját bevétel 0,5%-nál nem lehet több? Vagy ez már saját hatáskörben szabályozható rendeletünkben egyes meghatározott juttatásként?
229. cikk / 839 Közfoglalkoztatási program keretében előállított termények
Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatási program keretében mezőgazdasági terményeket termeszt, és ezeket értékesítjük. A termékértékesítés után befizetjük az áfát. Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelmet nyújtunk be. A halmozott bevételünk a bérleti díjakkal és egyéb bevételekkel együtt meghaladta a 12 millió Ft-ot. A Belügyminisztérium az alábbiak szerint kéri a támogatások igénylését:
"Amennyiben az önkormányzat összes (kumulált) árbevétele (egyéb bevételek, közfoglalkoztatásból származó értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási bevételek, bérbeadás stb.) 2018. évben vagy 2019. évben ez idáig elérte, vagy év végéig várhatóan meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelem 1/b mellékletében a nettó költségeket kérheti igényelt támogatási összegként."
A fentiekre való tekintettel az önkormányzatnak a támogatás igénybevételét követően is lesz áfa-visszaigénylési joga?
"Amennyiben az önkormányzat összes (kumulált) árbevétele (egyéb bevételek, közfoglalkoztatásból származó értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási bevételek, bérbeadás stb.) 2018. évben vagy 2019. évben ez idáig elérte, vagy év végéig várhatóan meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelem 1/b mellékletében a nettó költségeket kérheti igényelt támogatási összegként."
A fentiekre való tekintettel az önkormányzatnak a támogatás igénybevételét követően is lesz áfa-visszaigénylési joga?
230. cikk / 839 Lakosság részére adott karácsonyi ajándék
Kérdés: Önkormányzatunk a község lakosainak karácsonyi ajándékként falinaptárt szeretne adni, háztartásonként egyet. Árajánlat alapján 1 falinaptár ára 462 Ft lenne. A falinaptárak költségét, valamint azok szerkesztési díját hova kell könyvelnünk?
