333 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési oktatási intézménynél a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében megadott kisegítő munkakörben a dolgozó "A"-"C" osztályba sorolható. "32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül." A portás és takarítói munkakörben alkalmazottak ugyanazon feladat ellátására iskolai végzettségük alapján más-más besorolásba kerülnek, mely feszültséget okoz intézményen belül. A kormányrendelet hatálybalépése előtt a kinevezéskori rendelkezéseknek megfelelően kinevezett dolgozókat át kell-e sorolni "A" osztályból "B"-"C" osztályba, ha a végzettségük megvan, vagy kizárólag a 2013. augusztus 31-től kinevezett dolgozókra vonatkozik a rendelkezés? Milyen lehetősége van a munkáltatónak abban, hogy a 8 általános iskolai végzettséget igénylő takarítói, illetve portásfeladatokra "A" besorolással tudja felvenni a dolgozót, függetlenül annak végzettségétől?

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?

Kérdés: Költségvetési intézményként az intézményünknél közalkalmazottként foglalkoztatott orvossal köthetünk-e vállalkozói vagy egyéb megbízási szerződést közalkalmazotti munkaidejét követően végzendő, közalkalmazotti munkakörével egyező orvosi tevékenység ellátására? Az Ávr. 42. §-át megsértjük-e, ha az Ávr. 51. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben intézményünknél szemész közalkalmazott orvosunkkal vállalkozói vagy megbízási szerződést kötünk szintén szemészeti tevékenység ellátására (többletfeladatként), és a szerződésbe belefoglaljuk, hogy a közalkalmazotti kinevezésén túli időben ellátott feladatához kapcsolódó díjat teljesítésigazolást követően fizetjük ki, és ennek további feltétele, hogy közalkalmazotti munkakörébe tartozó feladatainak maradéktalanul eleget tegyen?

Kérdés: Hogyan hatnak a Bkr. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra? Kiterjeszthető-e, és ha igen, milyen módon a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének követelményrendszere az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra?

Kérdés: Idősek nappali intézményében, melyhez nemrég bölcsődei egység is kapcsolódott, az intézményvezető – besorolás alapjául szolgáló – egyetemi szintű iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett a következő további – felső képzettségi szinthez tartozó – szakképesítésekkel rendelkezik: művelődésszervező, kulturális menedzser, valamint csecsemő- és gyermekgondozói OKJ-s szakképesítés. Az intézményvezetőt hány további szakképesítés után illeti meg az illetménykiegészítés?

Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?

Kérdés: Közalkalmazotti fizetési fokozatba történő besorolásánál elfogadható-e a munkáltató által kiállított munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony igazolás helyett a Kormányhivatal által kiállított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló igazolás?

Kérdés: A köztisztviselő havonta illetményre jogosult, melyet havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. A köztisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni, hogy a tisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az Áht. alapján a személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi feladatok ellátása és a bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik.
Mi a teendő abban az esetben, ha a havi bérjegyzéken nem a köztisztviselő kinevezése szerinti, azaz a törvényesen neki járó bruttó illetmény elszámolása szerepel, hanem annál több vagy kevesebb? Ha kevesebbet vagy többet vagyunk kénytelenek utalni, az vitához vezet a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a köztisztviselő részére jogszerűen járó bruttó illetménynél magasabb illetmény szerepel az elszámolási jegyzéken, hogyan jár el szabályosan a munkáltató, ha egyértelműen meg tudja állapítani, hogy helytelen az elszámolás?

Kérdés: A képviselő-testület döntött arról, hogy a feladatok csökkenése következtében az általa irányított költségvetési szervnél egy munkakört a továbbiakban elegendő részmunkaidőben ellátni, csökkentve ezáltal a költségeket. Az érintett közalkalmazott köteles hozzájárulni ehhez a módosításhoz? Ha nem fogadja el, hogyan szűnik meg a jogviszonya, mire jogosult?

Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?