328 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?

Kérdés: Közalkalmazotti fizetési fokozatba történő besorolásánál elfogadható-e a munkáltató által kiállított munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony igazolás helyett a Kormányhivatal által kiállított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló igazolás?

Kérdés: A köztisztviselő havonta illetményre jogosult, melyet havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. A köztisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni, hogy a tisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az Áht. alapján a személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi feladatok ellátása és a bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik.
Mi a teendő abban az esetben, ha a havi bérjegyzéken nem a köztisztviselő kinevezése szerinti, azaz a törvényesen neki járó bruttó illetmény elszámolása szerepel, hanem annál több vagy kevesebb? Ha kevesebbet vagy többet vagyunk kénytelenek utalni, az vitához vezet a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a köztisztviselő részére jogszerűen járó bruttó illetménynél magasabb illetmény szerepel az elszámolási jegyzéken, hogyan jár el szabályosan a munkáltató, ha egyértelműen meg tudja állapítani, hogy helytelen az elszámolás?

Kérdés: A képviselő-testület döntött arról, hogy a feladatok csökkenése következtében az általa irányított költségvetési szervnél egy munkakört a továbbiakban elegendő részmunkaidőben ellátni, csökkentve ezáltal a költségeket. Az érintett közalkalmazott köteles hozzájárulni ehhez a módosításhoz? Ha nem fogadja el, hogyan szűnik meg a jogviszonya, mire jogosult?

Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?

Kérdés: Múzeum esetében, mely a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, mit jelent pontosan a "gazdasági szakalkalmazott" munkakör? Milyen feltételekkel, milyen feladatellátással sorolható be a gazdasági ügyintéző az "F" fizetési osztályba?

Kérdés: Közigazgatási szervnél fennálló közszolgálati jogviszonya műszaki kollégánknak megszűnt, áthelyezéssel egy másik közigazgatási szervhez került. Időarányos szabadságából a megszűnés idejéig 4 nappal kevesebbet vett ki. A 4 nap szabadság, azt gondolom, az új munkahelyén megilleti, részére azonban ott nem akarják kiadni, és a volt dolgozónk kérése, hogy szabadságmegváltás címén fizessük ki neki.

Kérdés: Önkormányzatunknál a hatályos belső szabályzat alapján a nettó személyi jellegű kifizetéseket utalványrendelettel látják el, majd a pénzforgalmi rendezés az érvényesítést, utalványozást és ellenjegyzést követően történik. Az alkalmazott könyvelőprogram sajátosságából eredendően a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. fejezete szerinti könyvelési tételek egy része – a nettó finanszírozás adattábláin szereplő, levont munkavállalót terhelő járulékok, tb-ellátások, forgótőke-felhasználás stb. – ún. technikai bankban (ellenszámla: 499) kerülnek rögzítésre, majd a főkönyv részére feladásra.
A bruttó bér (K1 rovatok) és a munkaadót terhelő járulékok (K2 rovatok) végleges kötelezettségvállalásként kerülnek rögzítésre, majd a program a háttérben, teljesítésként is könyveli a rögzített adatokat. (Az előzetes kötelezettségvállalás rögzítése a kinevezések/megbízási szerződés aláírását követően megtörténik.) Ebben az esetben kell-e utalványrendeletet kiállítani a technikai bankban történő rögzítéshez és a végleges kötelezettségvállalás könyvelésekor, vagy elengedő egy olyan bizonylat kiállítása, amely tartalmazza a rögzített tételek azonosításához szükséges adatokat, valamint a kontírozó, könyvelő/rögzítő és az engedélyező aláírását?

Kérdés: Egy integrált költségvetési szervnél dolgozom, mint belső ellenőr. Az intézmény 100 főt foglalkoztat, a belső ellenőri feladatokat egyedül látom el, így a belső ellenőrzési vezető feladatát is. A Bkr. 2. §-ának c) pontja alapján, ha egyedül látom el a belső ellenőrzési feladatokat egy költségvetési szervnél, belső ellenőrzési vezetőnek minősülök. A kérdésem tulajdonképpen arra irányul, hogy ha a kinevezésem belső ellenőr, akkor pusztán a jogszabály alapján jár-e nekem a vezetői 5 nap pótszabadság és a vezetői pótlék? Vagy nem jár, csak a belső ellenőrzési vezető feladatait kell elvégeznem, mint belső ellenőr?

Kérdés: Az önkormányzatunk második éve alkalmaz mezőőröket (2 fő) hathavi munkaidőkeretben, amely a mezőgazdasági idényhez igazodva, április-szeptember és október-március időszakokra van meghatározva, és kinevezésükben is szerepel. A ledolgozott munkaidőt nyilvántartják, ez havonta kerül kinyomtatásra. Hogyan kell megadni az érintettek munkaidő-beosztását, mennyit dolgozhatnak egy nap? Dönthetnek-e saját maguk arról, hogy mikor, milyen beosztásban dolgoznak? A munkaidőkeret meghatározása tárgyéven belül kell, hogy legyen? Erre vonatkozóan az Mt.-ben nem találtam szabályozást. A hathavi munkaidőkeret jelen esetben jogszerű-e? A munkabeosztás dokumentálását kitől lehet megkövetelni, és ennek hiánya milyen következményekkel járhat egy munkaügyi ellenőrzés kapcsán?