GYED-ről visszatérő vezető munkatárs

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...a vonatkozó kinevezések és egyéb okiratok ismeretének hiányában, általános választ tudunk adni.A Kttv. 129. §-ának (1) bekezdése – mely a köztisztviselőkre is alkalmazandó – értelmében „a kormánytisztviselő – külön törvényben írtakon túlmenően ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Szociális ágazati összevont pótlékra való jogosultság

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdés].Tehát a pótlékra való jogosultság megállapításához nem elég a kormányzati funkciót nézni, meg kell vizsgálni a kinevezéseket is.(Kéziratzárás: 2026. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Összevont szociális ágazati pótlék

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra? Jelenleg a Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője vagyok. A kinevezésem 2027. május 14-ig szól. A munkáltatóm a szolgálatot működtető Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás Társulási Tanácsának elnöke. Én jelenleg intézményvezetőként a szolgálat 15 dolgozójának vagyok a munkáltatója. 2024. 12. 23. napjával a nők 40 éves öregségi nyugdíjával nyugdíjba mentem úgy, hogy a munkáltatóm által a „Foglalkoztatói nyilatkozat” kitöltésével a nyugdíj mellett tovább dolgozom (szociális intézmény).
1. Ha a kinevezésem végéig, vagyis 2027. május 14-ig dolgozom csak, akkor van-e felmentési idő? Ha igen, mennyi, és hogyan kell kivenni? Én 2020. 09. 14. napján kaptam a közalkalmazotti 30 éves jubileumi jutalmat, amely 3 havi bért jelentett. Ha 2027. május 14-én végleg elmegyek nyugdíjba, akkor jár-e az ún. kedvezményes jubileumi jutalom, amely 40 éves és 5 havi bérrel jár? Ebben az időpontban már megvan a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonyom.
2. A kinevezésem végén, 2027. május 14-én, miután nem szándékozom megpályázni az intézményvezetői állást, más lesz az intézményvezető. Ha folyamatosan tovább szeretnék dolgozni nyugdíj mellett, akkor az új intézményvezető lesz az én munkáltatóm, nem a társulás elnöke, és ha ő is alkalmazni akar, akkor ő is aláírja a „Foglalkoztatói nyilatkozatot”, akkor én mint családsegítő dolgoznék. Ebben az esetben jár a kedvezményes jubileumi jutalom? Ha nem, akkor a 40 éves közalkalmazotti jutalom a tényleges 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár, tehát 2030-ban?
3. Törvényszerű-e, ha 2027. május 14-ig dolgozom, és akkor megszüntetem a munkaviszonyomat, és jár a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom, majd újra munkaviszonyt létesítek még ugyanebben az évben ezen a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben az szerepel, hogy „kinevezésem 2027. május 14-ig szól”. Ebből arra lehet következtetni, hogy határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ha ez a helyzet, akkor a jogviszonya a kinevezésben meghatározott időpontban külön munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő áthelyezése közalkalmazotti jogviszonyba

Kérdés: Polgármesteri hivatal által foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő jogviszonya megszűnhet-e áthelyezéssel az önkormányzat által fenntartott intézményhez közalkalmazotti jogviszonyba? Ha igen, határozott időre vagy végleges áthelyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni. Ha viszont a Kjt. hatálya alá tartozó intézményhez történik az áthelyezés, ott az érintettnek új közalkalmazotti kinevezést kell adni, tehát a közszolgálati jogviszony nem lehet folyamatos, hanem helyette közalkalmazotti jogviszony létesül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
Részlet a válaszából: […] ...csak annyit szabályoz, hogy a lemondási időt 2 hónapban határozza meg, illetve kimondja, hogy a lemondás után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ezek garanciális szabályok, amelyek a feleket védik: a munkáltatót attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

10.000 fő alatti lakosságszámú településen foglalkoztatott köztisztviselők

Kérdés: Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (11) bekezdése: „2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tízezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.” A fentiek alapján a 2026. január 1-jétől következő béremelésnél, a 15%-os emelésnél a 2025. 06. 30-i illetményekre értendő a bruttó 15%-os emelés, vagy a már 2025. 07. 01-től megemelt bérekre? Illetve a 2026. 01. 01-től állományba kerülő köztisztviselők részére egyéni bér megállapítható-e már a belépéstől?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó köztisztviselő részére személyi illetmény megállapítását teszi lehetővé.A 2025. július 1-jei illetményemelést a kinevezésben kellett rögzíteni, hiszen az illetmény a kinevezés kötelező tartalmi eleme [Kttv. 43. § 1) bekezdés a)–b) pont]. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Főállású önkormányzati dolgozó kinevezése

Kérdés: Főállású munkaviszonyban alkalmazott önkormányzati dolgozó kinevezhető-e ugyanazon önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetőjének?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonában álló gazdasági társasággal ügyvezetőként munkaviszonyt létesítsen. (Itt jegyezzük meg, hogy a munkaviszony nem kinevezéssel, hanem munkaszerződéssel jön létre.)A gazdasági társaság ügyvezetője, mint a munkáltató vezetője, ugyanakkor az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógusnormatíva-számítás

Kérdés:

Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.

Részlet a válaszából: […] Nem írták meg, milyen fenntartású intézményről van szó. Ha önkormányzati, akkor a Kvtv. 2. melléklete szerint jár „az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím”, ha egyházi vagy magánfenntartásúak, akkor a Kvtv. 7. melléklete alapján illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:      

Felmentési idejét töltő közalkalmazott munkakörének ellátása

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a közalkalmazott számára átmenetileg (naptári évenként legfeljebb 44 munkanapra) a kinevezésében foglalt munkakörétől eltérő munkakörben történő munkavégzésre adjon utasítást (ún. átirányítás más munkakörbe)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Tartós távollét

Kérdés: A Kttv. szerint közszolgálati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távol levő tisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető határozott időre. Mikortól minősül valaki „tartósan távol lévő”-nek? Mikortól adható erre a célra létesített kinevezés?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. nem ad definíciót a tartós távollétre. Ez ugyanis nem munkajogi, hanem munkaügy-statisztikai fogalom. A gyakorlatban azok a munkából való távollétek érthetők rajta, amikor a felek előre tudják, hogy a köztisztviselő hosszabb időre ki fog esni a munkából. Idetartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
33