3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?

Kérdés: A Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetéseket melyik főkönyvi számon kell elszámolnunk abban az esetben, ha központi költségvetési szerv vagyunk? A 05/5022 főkönyvi szám a helyi önkormányzatok törvényi befizetéseit tartalmazza, viszont a 39/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a központi költségvetési szerveknek is befizetési kötelezettséget ír elő.

Kérdés: Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője leadhatja-e bizonyos kifizetések (szerződéssel alátámasztott kifizetések, bevételek, pénztár-kerekítési különbözet, adó, hóközi személyi kifizetések, készpénzfelvétel stb.) utalványozását gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetőjének? Az Áht. szerint hivatkozva a kötelezettségvállalásra, nem mondhat le az intézmény vezetője e jogáról. Akkor sem, ha az együttműködési megállapodásban rögzítve van? Gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhető.

Kérdés: Közhasznú alapítványunk elsődleges célja krónikus beteg, cukorbeteg gyermekek életkörülményeinek javítása, egészségének megőrzése, gyógyulásuk elősegítése rendszeres oktatás keretében. Ezen célok megvalósításához az alapítvány által biztosított szakemberek rendszeres képzését is biztosítja. Kérdésünk, hogy a cukorbeteg gyermekek és szüleik számára szervezett országos, egynapos oktatáshoz kapcsolódó juttatásokat milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Önkormányzatunk polgármestere és képviselői Erdélybe utaznak testvértelepülési kapcsolat felvétele céljából. A vendéglátóknak ajándékot visznek. Milyen adókötelezettsége keletkezik ebből az önkormányzatnak? Amennyiben általunk is viszonzásra kerül majd a vendéglátás, és például étkezés, fürdőbelépő, szállás és utazási költség merül fel, ezen ki­adásoknak milyen Szja-tv. szerinti fizetési kötelezettsége lesz? Milyen főkönyvi számra könyvelendők ezek a kiadások a költségvetési számvitelben?

Kérdés: Városunk önkormányzatának képviselő-testülete a városunkban működő egyik múzeumot mint önálló jogi személyiségű intézményt megszüntette. A megszüntető okirat úgy rendelkezik, hogy az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a közfeladat ellátása tekintetében utódszervezete egy nonprofit kft. lesz. A múzeum által a megszűnés napjáig végzett adóköteles tevékenységet a megszűnést követő első naptól a nonprofit kft. végzi tovább, ugyanazon helyeken, a múzeum által korábban beszerzett eszközökkel. A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a múzeum jogutód nélkül szűnt meg. Alkalmazhatjuk-e az Áfa-tv. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt mentesítő szabályt? Álláspontunk szerint a hivatkozott rendelkezés alkalmazható, mivel a megszüntető okirat értelmében a közfeladat ellátása tekintetében a múzeum utódszervezete a nonprofit kft. lesz, és ebből következően áfafizetési kötelezettségünk nem keletkezik.

Kérdés: 1973. 09. 06.-1974. 06. 30. között a Posta Központi Hírlap Irodánál előfizető ügykezelő voltam, ez szerepel is a munkakönyvemben. Úgy tudom, közalkalmazott voltam, s ezt a tényt nem tudom bebizonyítani, mivel 1992 óta nem tartoznak a postai dolgozók a közalkalmazottak közé. Volt MÁV vasúti igazolványom, de sajnos ez már nincs meg ennyi év után, s nem biztos, hogy ez elég bizonyíték lenne. A postai dolgozók közalkalma­zot­tak­nak számíthatók-e valóban 1973-ban és 1974-ben? Vajon hol található régi nyilvántartás? Abban az időben nem írtak munkaszerződéseket, csak nyilvántartásba vettek, s beírták a munkakönyvbe a munkavégzés időpontjának kezdetét és a végét. Nagyon fontos lenne ez a 9 hónap 25 nap számomra a jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításához.

Kérdés: Keringetőszivattyú cseréjének könyvelése milyen módon történik? Jól gondolom, hogy karbantartásnak minősül, vagy önállóan, beruházásként kerüljön a nyilvántartásba?

Kérdés: Költségvetési szervnek, amely nem végez vállalkozási tevékenységet, csak a konyhai szabad kapacitását – eseti jelleggel – hasznosítja (néhány rendezvénnyel), kell az Éltv. 47/B. § alapján felügyeleti díjat fizetni? Ha igen, hogyan kell kiszámítani? (A NÉBIH felügyeletidíj-bevallás internetes felületén a díj levezetésénél a jogi személyeknél, azon belül a költségvetési szervek esetében csak a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel szerepel.)

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?