3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő nevelési-oktatási intézményre vonatkozik kérdésünk. (Kiemelten közhasznú egyesület tart fenn általános iskolát és gimnáziumot.) Mi határozza meg az iskola gazdálkodási jogkörét, a fenntartónak milyen jogszabályoknak kell megfelelnie a gazdálkodás irányítása szempontjából?

Kérdés: A vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátás, illetve ügyeleti tevékenység a vásárolt szolgáltatások, illetve a szellemi tevékenységek között kerül számviteli elszámolásra?

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozom könyvelőként, az állás betöltéséhez mérlegképes könyvelői képesítés és felhasználószintű MS Office-ismeret volt a szakmai követelmény, ami alapján az E fizetési osztályba lettem besorolva. Tavaly nyáron az akkori intézményvezető kötelezett az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére, mivel a gazdasági vezető nem rendelkezik az előírt államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel és a regisztrációhoz szükséges szakmai gyakorlattal. Ez év márciusában megszereztem ezt a képesítést, és rendelkezem már regisztrációval is államháztartási szakterületen. A munkáltatóm eddig egy könyvelőt csak azért alkalmazott, hogy aláírja a beszámolókat. A regisztráció megszerzése után engem kötelez arra, hogy aláírjam a beszámolót, és teljes felelősséget vállaljak a könyvviteli szolgáltatásért. A munkáltató helyesen jár-e el, ha a beszámoló aláírásával felelősségem jelentősen növekedik, ennek ellenére az időközben megszerzett államháztartási mérlegképes könyvelői képesítésre nem szándékozik képzettségi pótlékot, illetve a fentebb említett könyvviteli szolgáltatás végzéséért sem akar egyéb pótlékot adni, hanem továbbra is a képesítésem megszerzése előtt megállapított bért szándékozik kifizetni?

Kérdés: Hogyan történik a dolgozók által igénybe vett melegétkezés számviteli elszámolása a saját konyhával rendelkező költségvetési szerv esetében, ha a térítési díj alacsonyabb az élelmiszer tényleges bekerülési értékénél, és a különbözet utáni adófizetési kötelezettség a MÁK KIR-rendszerén keresztül teljesül?

Kérdés: Az önkormányzat önállóan működő intézménye az általános művelődési központ, amely saját konyhát üzemeltet. A saját konyhájában gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés, saját dolgozó és külsős vendég ebédétkeztetése történik. A gyerme-kek egy része 100, illetve 50%-os térítési díjat fizet, egy részük ingyenesen étkezik. Az önkormányzat az ÁMK-nak a kedvezményesen étkezők támogatását intézményfinanszírozásként utalja át.
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?

Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a lakásépítés és
-vásárlás munkáltatói számlán lévő pénzösszeg egy részének előirányzat-felhasználási keretszámlára történő átvezetését működési feladatok ellátása esetén?

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?

Kérdés: Az autópálya-használat díját melyik főkönyvi számra, az 5622 Kiküldetés, vagy az 5722 Díjak, egyéb befizetések között kell könyvelni, ha kiküldetéssel kapcsolatosan kerül elszámolásra a felmerült költség? Az NGM által kiadott Útmutató az 5722 Díjak, egyéb befizetéseknél emeli ki, és a kiküldetésnél nem.

Kérdés: Egy peres ügyben az önkormányzatot képviselő ügyvéd megbízási díjának kifizetéséhez szükséges-e szakmai teljesítési igazolás, amely peres ügy tárgyalására csak ez év októberében kerül majd sor?

Kérdés: Intézményünk a Szent-Györgyi-napokon szervezett különféle rendezvényeken a részt vevő vendégek részére emlékérmeket (dobozokban, felirattal ellátva) készíttetett, amelyeket a vendégeknek átadott. Ez aránylag nagyobb értéket képvisel, 5-25 ezer Ft/db, tehát a számla értéke több száz­ezer forint értékű. A kérdésem, hogy ezen érmék után járulékot kell-e fizetni, ha igen, azt ki fizeti meg (1,19-szeres után 16% szja és 27% eho)?