3721 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 75. számában, az 1625. számon megjelent válasz jelenleg is megfelel a jogszabályoknak?
[ Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
Válasz: Az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése alapján, ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Azaz a bérbeadó akkor jár el helyesen, amikor a különfogyasztást mérő órákkal mért víz-, gáz- és áramszolgáltatást – közvetített szolgáltatás nyújtójaként – a bérlőjének azonos áfakulccsal számlázza. Közös költség azonban a bérleti jogviszony járulékos eleme. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékos költségek beletartoznak a főszolgáltatás adóalapjába. A közös költség tehát a bérleti díj olyan részét képezi, amelyet nem a bérbeadó felé, hanem (a bérbeadóval kötött megállapodás értelmében) közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Így a közös költséget a bérbeadónak bele kell foglalni a bérleti díjba, függetlenül attól, hogy a bérleti díjnak ezt a részét közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Mivel a közös költség nem a társasház szolgáltatásnyújtásának ellenértéke – lévén, hogy társasház nem nyújt szolgáltatást –, a törvény alapján a bérbeadó a közös költségről számlát nem is kaphat, így e számlával nem is rendelkezhet. Fontos, hogy az Áfa-tv. 2. számú melléklete alapján a lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül. Lakóingatlannak minősül az a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.]

Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező egyházi jogi személy, akinek az étkezés tekintetében van csak levonási joga, vásárolt élelmezéssel oldja meg a gyermekétkeztetést. A le nem vonható áfát tartalmazó bejövő számláját hogyan számolja el helyesen, ha a teljes bruttó értéket költségként számolja el az 5-ösbe, vagy pedig külön nettó + áfa, és az áfarésze ráfordításként a 8-asba?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Adományozási szerződés alapján sorszámmal ellátott vásárlási utalványokat kaptunk. Mi a helyes eljárás a nyilvántartásával kapcsolatban? Esetleg készletként bevételezendő, és a felhasználásukkor kiadandó?

Kérdés: Intézményünk a velünk egy épületben elhelyezett más költségvetési szerv részére közvetített szolgáltatásként továbbszámláz közüzemi díjakat, egyéb szolgáltatásokat (pl. lift-, riasztó-karbantartás), illetve a nálunk alkalmazásban álló teremőrök bérének egy részét. 2024. április 1-jével az általános szabályok szerinti adózást kellett választanunk alanyi adómentesség értékhatárának átlépése miatt. A teremőrök bérének továbbszámlázásakor is fel kell számítani a 27%-os áfát?

Kérdés: Létrejött egy tanulmányi szerződés egy nappali tagozatos hallgatóval, aki nem áll munkaviszonyban cégünknél, csak néha egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzuk. A szerződés alapján havi bruttó 61.350 forint jár neki a tanulmányok támogatására. A jövőben mindenképpen alkalmazni szeretnénk. Jól gondoljuk-e, hogy attól még lehet tanulmányi szerződést kötni vele, ha nem áll munkaviszonyban, és a juttatása adó-, egyénijárulék- és szocho-köteles, mivel iskolarendszerű képzésben vesz részt?

Kérdés: Munkaügyi iratok, dokumentumok tárolásának helyére, körülményeire milyen jogszabályok vonatkoznak? Helyesen járnánk el, ha nem páncélszekrényben, de zárható szekrényben tárolnánk a munkaügyi dokumentumokat?

Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)

Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Kérdés: Óvodánk magánszemélytől ajándék felajánlásaként tárgyi eszközöket (tablet, laptop, legó, fejlesztő játék) kapott. Megírták az átvételi igazolást. Az ajándékozó csatolta is a nevére szóló számlákat a dokumentumhoz, melyen bruttó értékben tüntette fel az eszközök értékét. Hogy lenne szabályos az eszközök rögzítése a tárgyieszköz-nyilvántartóban? A dokumentum alapján általa megállapított értékben, ami a bruttó árat tartalmazza, az átadó nevére szóló számlán szereplő nettó értékben, vagy térítésmentes átvétel miatt 0-s értékben? A szállítási költség ebben az esetben a bekerülési érték részét képezi?

Kérdés: Az önkormányzati hivatal tulajdonában van egy lágyhibrid Suzuki gépjármű. A 60/1992. Korm. rendelet alapján a gépjárművet nem tudjuk az 1/a melléklet szerint besorolni, ezért az alapnorma-átalányt kell alkalmaznunk. Az átalány szerinti fogyasztást a gépjármű a használat során folyamatosan átlépi. Mivel az 1/a mellékletbe nem sorolható az autó, ezért nem alkalmazhatunk korrekciós tényezőket. A gépjárműszervizt több alkalommal megkerestük, de szakértői véleményt nem, csak tájékoztató adatot kaptunk. Helyesen járunk el, ha műszaki szakértő állásfoglalását kérjük?