3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Hogyan változnak 2020-tól a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső ellenőrzésére és belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályok?

Kérdés: Intézményünk (múzeum) egy központi költségvetési szerv (nem köznevelési intézmény), mely központi támogatásból vagy külön meghatározott feladatra kapott egyszeri támogatásból, alapfeladathoz tartozó program keretében, évente díjátadó rendezvényt szervez iskolásoknak és kísérő tanáraiknak egy tanulmányi verseny lezárásaként. A tanulmányi versenyt értékelvén a helyezést elért csoportok, tanulók ajándékutalványt kapnak, valamint étkezést biztosítunk számukra. Reprezentációs kiadásként kell könyvelnünk, vagy adómentesen adhatjuk az ajándékutalványt, valamint adómentesen juttathatjuk az étkezést? Milyen szabályozás, adózás vonatkozik erre a konkrét esetre?

Kérdés: Költségvetési intézményünk belső szabályzat alapján évente maximum egyszer 21 500 Ft-ot térít a képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegből, az intézmény nevére szóló számla és a szakorvosi vizsgálati lap alapján, de csak a számlán szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg, a szakorvosi igazoláson a vizsgálat ténye és a felírt szemüveg dioptriája, egyéb jellemzői szerepelnek. Védőszemüvegként, adómentes juttatásként adjuk, a számla az intézmény nevére és címére szól. A védőszemüveg elszámolható-e dologi kiadásként a számla alapján, vagy mivel adómentes juttatás, csak személyi juttatásként számolható el? Ha a szakorvosi véleményen nem szerepel, csak a számlán, hogy képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éles látást biztosító szemüveg, tekinthető-e védőszemüvegnek, és adómentesen adható-e? Az 50/1999. (XI. 3) EüM rendelet szerint, ha a szemüveg vagy a kontakt-lencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel, ezen pont alapján a védőszemüveg számla teljes összegét ki kellene fizetni a dolgozónak, vagy a szabályzatban meg lehet határozni a maximálisan fizethető összeget?

Kérdés: Költségvetési szerv adószámos magánszemélytől szeretne terméket beszerezni (pl. kézműves termékek). Mi a szabályos eljárás ebben az esetben? Hogyan fizethető ki a számla?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273. számában, a 4920. kérdésszám alatt megjelent kérdéshez hasonló problémával találtuk szemben magunkat 2020. január 3-án, de intézmény vonatkozásában (óvoda). A bankszámla egyenlege 2019. 12. 31-én -10 687 Ft lett (lényegesen magasabb bankköltségek kerültek levonásra, mint amit terveztünk, számoltunk). Milyen teendőink vannak ezzel kapcsolatban? Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget?

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó iskolák és óvodák gyermekétkeztetését szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel látjuk el. A jogszabályban meghatározott kategóriákat teljes elkülönítéssel tudjuk kimutatni. 100%-ban támogatott, 50%-ban támogatott és a teljes összeget fizetők. Mi az áfa-bevallásban levonható áfaként csak a nyersanyagra jutó áfát (50% és a nem támogatott) állítjuk be. Fizetendő adó a nem kedvezményes étkezők befizetéséből adódik. Önkormányzatunk a szülőnek csak a nyersanyagot és az áfát számlázza ki. A szolgáltató természetesen nyersanyag + rezsiköltséget számláz az önkormányzatnak. Levonásba helyezhetjük-e a rezsiköltség áfáját az 50%-os és a teljes összeget fizetők esetében? (Eddig nem vontuk le.)

Kérdés: Belföldi kiküldetésként elszámolt saját gépjármű hivatali célú használata esetén a kilométerenkénti 15 Ft általános normaköltség elszámolása kötelező, vagy ennél alacsonyabb is lehet az intézmény döntése szerint?

Kérdés: Központi költségvetési szervként adóköteles és adómentes tevékenységet is folytatunk, ezért a beszerzéseink azon részére, amely mindkét fajta tevékenységet szolgálja, bevételarányos képletet alkalmazunk. Ez évtől új programot használunk, és most vettük észre, hogy a program nem számolt a nevezőben a támogatással, emiatt magasabb arányszámmal vontuk le év közben az áfát. Megtehetjük-e, hogy a decemberi áfabevallásban a tényleges arányszám alapján elszámoljuk a különbözetet?

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatási program keretében mezőgazdasági terményeket termeszt, és ezeket értékesítjük. A termékértékesítés után befizetjük az áfát. Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelmet nyújtunk be. A halmozott bevételünk a bérleti díjakkal és egyéb bevételekkel együtt meghaladta a 12 millió Ft-ot. A Belügyminisztérium az alábbiak szerint kéri a támogatások igénylését:
"Amennyiben az önkormányzat összes (kumulált) árbevétele (egyéb bevételek, közfoglalkoztatásból származó értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási bevételek, bérbeadás stb.) 2018. évben vagy 2019. évben ez idáig elérte, vagy év végéig várhatóan meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelem 1/b mellékletében a nettó költségeket kérheti igényelt támogatási összegként."
A fentiekre való tekintettel az önkormányzatnak a támogatás igénybevételét követően is lesz áfa-visszaigénylési joga?

Kérdés: Kulturális intézményünk a vásárolt anyagokat készletre veszi, a központi raktárban tárolja, ahonnan különböző, ún. táraknak (pl. asztalos, szabó, lakatos) ad ki anyagokat, amelyek tárgyi eszközt (jelmezt, díszletet) állítanak elő belőlük, melyeket állományba is veszünk. Az év végi mérlegben a tárakban lévő anyagokat kell-e szerepeltetni, és ha igen, melyik soron?