492 cikk rendezése:
101. cikk / 492 Napi munkába járás – lakcímelszámolás
Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
102. cikk / 492 Utazási kedvezménnyel váltott jegy elszámolása munkába járáshoz
Kérdés: Munkavállalónk kap 50%-os utazási utalványt a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezenfelül minden hónapban hozza a távolsági járatokon vett 50%-os kedvezményes menetjegyeket, amelyek 86%-át megtérítjük munkába járás céljából. Április hónapban már hozzácsatolta a helyi járat menetjegyeit is. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szemlélteti, hogy mi az, ami kifizethető, viszont az "átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás" nem egyértelmű számomra. A helyi járat jegyeinek 86%-át is meg kell téríteni neki, vagy az már nem tartozik bele a munkába járás költségtérítései közé?
103. cikk / 492 Saját gépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Hogyan fizethet ki a munkáltató hivatali célú saját gépjárművel kapcsolatos költségtérítést útnyilvántartás nélkül?
104. cikk / 492 Ruházati költségtérítésről számla kérése
Kérdés: Polgármesteri hivatalban nyújtott ruházati költségtérítés esetén a számlával történő elszámolásának végrehajtásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, mivel a folyó év január 1-jével hatályba lépett Szja-tv. módosítása alapján a ruházati költségtérítés is bérjövedelemként adózik, ezáltal a munkavállaló részére megállapított bruttó támogatási összeg eltér a kézhez kapott nettó összegtől, amelyet ténylegesen ruházat vásárlására tud felhasználni a dolgozó. A ruházat vásárlásáról kapott, és a hivatal nevére kiállított számlákon szereplő összegek így nem fognak egyezni a megállapított (a KIRA-rendszerben rögzített és feladott) összegekkel. A NAV-tól kapott tájékoztatás alapján a ruházati költségtérítés elszámolása – helyi szabályzat alapján – történhet számlával is, és hivatalunkban jelenleg előkészítés alatt áll az új közszolgálati szabályzat, amelyben szabályozni lehetne a ruházati költségtérítés elszámolását is. Viszont a nettó és bruttó összegek miatt ennek gyakorlati alkalmazása problémákat vet fel, ennek feloldására, megoldására kérem javaslatukat.
105. cikk / 492 Kiküldetés elszámolása
Kérdés: Intézményünk külföldi vendégelőadókat hív meg előadások megtartására. A repülőjegyet és a szállást eddig K123-ra könyveltük, és megfizettük utána a "repi"-adót. Most felmerült, hogy lehetne-e kiküldetésként a K341-re könyvelni? Kell-e a szállás, utazási költségtérítés után szja-t fizetni?
106. cikk / 492 Saját gépkocsival hivatali utazások költségtérítése
Kérdés: Dolgozóink saját gépkocsival hivatali utazásokat hajtanak végre. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy kötelesek vagyunk-e megadni a 15 Ft/km kopási költségtérítést, vagy adhatjuk-e az idén is a 9 Ft/km-t, illetve lehetséges-e differenciáltan adni úgy, hogy egyes dolgozóknak 9 Ft/km-t, másoknak 15 Ft/km-t térítünk, arra hivatkozással, hogy más típusú gépkocsijuk van?
107. cikk / 492 Munkába járás egy autóval
Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.
108. cikk / 492 Vendégszínészek szállásköltségének megtérítése
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, báb-előadások, egyéb előadások a fő tevékenységünk. Vannak olyan darabok, amelyekben vendégszínészek vesznek részt vidékről. Velük az intézmény megbízási szerződést köt, és a szállás költségét (étkezés nélkül) is kifizeti az intézmény nevére szóló számla ellenében. A szállásköltséget elszámolhatjuk-e dologi kiadásként, vagy az Állam-kincstár felé a lejelentési kötelezettség miatt meg kell fizetni utána a kötelező járulékokat?
109. cikk / 492 Szemüvegtérítés adókötelezettsége
Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
110. cikk / 492 Helyi közlekedési bérlet juttatása adómentesen
Kérdés: Juttatható-e adómentesen (mindkét fél oldaláról) a helyi bérlet a munkavállalónak, ha a munkaköri leírása alapján a dolgozónak a tömegközlekedést a munkavégzéshez használnia kell? Úgy gondoljuk, hogy a munkáltató nevére szóló számla alapján, az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése és az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján igen. Jól gondoljuk?