1587 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?

Kérdés: Önkormányzat versenyeztetési értékhatárt el nem érő ingatlanértékesítésre köthet-e megállapodást ingatlanközvetítő irodával, ha igen, milyen formában?

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?

Kérdés: 1983. július 1-jén munkaviszonyt létesítettem egy országos kutatóintézetnél, mint tartósítóipari mérnök, teljes állással. 1994. november 14-én közalkalmazottként elhelyezkedtem egy szakközépiskolában. 1997-ben megszereztem a mérnöktanári oklevelet. Megszakítás nélkül azóta ugyanitt dolgozom. 2018-ban a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénybe veszem, és 2018. március 19-én nyugállományba megyek. A munkáltatóm írásban felhívta a figyelmemet, hogy nem jár jubileumi jutalom számomra, mert az előző munkahelyemen nem közalkalmazotti jogviszonyom volt.

Kérdés: Egy helyi önkormányzat járási startmunka mintaprogram keretében nyújtott be pályázatot egy önkormányzati varroda létrehozására. A tervezett programban 6 fő közfoglalkoztatott részvételével kerül sor munkaruha gyártására. A?projekt valamennyi beruházási kiadására (tárgyi eszköz beszerzése, épületfelújítás) a minta-program keretében támogatást igényeltek. A támogatás az alapanyagok vonatkozásában az első 3 hónap anyagszükségletét foglalja magában, a további időszakok anyagszükségletét az értékesített termékek árából befolyt összegből kívánják fedezni. Az elkészült munkaruhák megvásárlására a környező önkormányzatoktól, vállalkozásoktól érkezett igény. A kérdésünk, hogy a vázolt projekt vállalkozási tevékenységnek minősül-e az Áht. 7. §-a alapján? Hogyan alakul az előállításhoz kapcsolódó költségek tekintetében az áfa levonása?

Kérdés: A villanyszámla továbbszámlázásakor a szolgáltató által számlázott áfa hatályán kívüli díjak esetében milyen áfamértékkel kell a számlát kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk a háziorvosi feladatellátást vállalkozásba adta. A vállalkozó háziorvos által működtetett háziorvosi szolgálat működéséhez, az önkormányzat által nyújtott működési célú támogatást milyen COFOG-ra könyveljük? Településünkön a hétvégi ügyeleti ellátást egy másik megyébe tartozó egészségügyi szakellátó kft. látja el. Az elvégzett tevékenységről számlát állítanak ki. Milyen főkönyvre és milyen COFOG-ra könyveljük a kiadást?

Kérdés: Mikor kerül a számlával vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonunkba? Mikor kell aktiválni -?véleményünk szerint használatbavételkor, amely független a kiegyenlítés dátumától –, ha a számlán található az alábbi szöveg: "a tárgyi eszköz az eladó tulajdonát képezi a számla kiegyenlítéséig"?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?

Kérdés: Költségvetési szerv a feladni kívánt küldeményeket postai bérmentesítő géppel díjazza. A bérmentesítő gép feltöltéséhez szükséges összeget a posta előlegigénylője alapján utalja el, majd az elutalt összegről előlegszámla érkezik. Később a posta megküldi a számlát a tényleges felhasználásról, amelyen tájékoztató adatként szerepel az előző időszak maradvány előlege, az elszámolási időszak befizetése, az elszámolási időszak felhasználása, az elszámolt előleg, valamint az elszámolási maradvány előlege. (Ez azt jelenti, hogy egy időszak feltöltésére fizetett előleg nem feltétlenül kerül felhasználásra adott időszakban.) Hogyan kezeljük a díjbekérőre utalt előleget, illetve mikor és hogyan könyveljük a ténylegesen felmerült költséget?