Cafeteria költségvetési törvényben meghatározott maximumától való eltérés

Kérdés: A költségvetési törvény cafeteriára vonatkozó részét [59. § (4) bekezdés] decemberben módosították, és a bekezdésbe bekerült a "törvény eltérő rendelkezése hiányában" kifejezés. Önkormányzati hivatal lévén mint eltérő törvényi rendelkezés a Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése véleményünk szerint eltérő összegben határozza meg a cafeteriaként adható juttatás összegét, mely az Szja-tv.-re hivatkozva bruttó 550 000 Ft összegben maximalizálja a juttatást (100 000 Ft készpénz cafeteria, 225 000 Ft SZÉP kártya szálláshely alszámla, 150 000 Ft SZÉP kártya vendéglátás alszámla, 75 000 Ft SZÉP kártya szabadidő alszámla). Szabályosan jár-e el az önkormányzati hivatal, ha a 2017. évi cafeteria összegét bruttó 268 440 Ft/fő összegben határozza meg (tekintettel a Kttv. eltérő rendelkezésére)?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési törvény 59. §-ának (4) bekezdése felhatalmazást ad, hogy törvény az e paragrafusban a cafeteria legmagasabb összegére vonatkozó korláttól (bruttó 200 ezer forint) eltérjen. E felhatalmazás arra vonatkozik, hogy egyes költségvetési szervek által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:

Közalkalmazott orvossal megbízási szerződés kötése a munkakörével megegyező feladatra

Kérdés: Költségvetési intézményként az intézményünknél közalkalmazottként foglalkoztatott orvossal köthetünk-e vállalkozói vagy egyéb megbízási szerződést közalkalmazotti munkaidejét követően végzendő, közalkalmazotti munkakörével egyező orvosi tevékenység ellátására? Az Ávr. 42. §-át megsértjük-e, ha az Ávr. 51. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben intézményünknél szemész közalkalmazott orvosunkkal vállalkozói vagy megbízási szerződést kötünk szintén szemészeti tevékenység ellátására (többletfeladatként), és a szerződésbe belefoglaljuk, hogy a közalkalmazotti kinevezésén túli időben ellátott feladatához kapcsolódó díjat teljesítésigazolást követően fizetjük ki, és ennek további feltétele, hogy közalkalmazotti munkakörébe tartozó feladatainak maradéktalanul eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó szabályok alapvetően nem zárják ki e tevékenység vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében történő végzését. Az Ávr. önök által is hivatkozott 51. §-ának (2) bekezdése szerint azonban a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
Részlet a válaszából: […] Eddig a gyakorlatban a költségvetési szervek a cafeteria keretében igénybe vehető juttatások körét jellemzően kiszélesítették, és jellemzően nem csak a béren kívüli juttatások közül lehetett választani.A 2017. évi költségvetési törvény azt határozza meg, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Illetménynövekedésre jogosító további szakképesítés

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a munkáltatója a helyi egészségügyi alapellátást ellátó védőnőknek, akik a Kjt. alapján vannak besorolva. Személyi anyaguk felülvizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy több védőnő főiskolai oklevelében – védőnőképzés főiskolai karon – az alábbi szövegezésű melléklet található:
"...főiskolai tanulmányainak keretében iskola- és ifjúsági védőnő képzésben részesült";
"...főiskolai tanulmányainak keretében családgondozó védőnő képzésben részesült."
Ezeket az okleveleket a 90-es években szerezték, és néhányuk – de nem mindenki – ez alapján százalékos illetménykiegészítésben részesül. Ezen oklevél melléklete megfelel-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti további szakképesítésnek, és ha igen, milyen képzettségi szinten? Továbbá az is kérdés, hogy szükséges-e ez a munkakör ellátásához, mivel a védőnőknek a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet és a 266/1997. (IX. 3.) NM rendelet (területi és iskolai) főiskolai védőnői oklevelet ír elő kötelező iskolai végzettségnek, nem szükséges további képesítés.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 66. §-a szerinti illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott rendelkezzen egy további, azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítéssel, végzettséggel, és azt – főszabályként – legalább 10%-ban hasznosítsa a munkavégzésre során. Továbbinak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa levonása lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása esetén

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és az egyik 100 százalékos tulajdonunkban álló társaságnál felmerült adólevonással kapcsolatos kérdésben kérjük a segítségüket. A társaság egy társasházban vásárolt egy lakóingatlant, melyet a tervei szerint irodaként fog használni. A?lakást egy ideig bérbeadás útján hasznosította a társaság, majd felhagyott az ingatlan bérbeadásával, és megkezdődtek az átalakítási, felújítási munkálatok. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a lakó-ingatlan felújításához igénybe vett szolgáltatásokat, beszerzett termékeket terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba. Kérdésünk, hogy a lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása (irodává történő átminősítése) esetén a lakóingatlan átalakításához, rendeltetésének megváltoztatásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető-e? A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását megelőzően történt felújítás során felmerült beszerzéseket terhelő adó utólag, az ingatlan átminősítését követően levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. az adólevonási jogra vonatkozó legfontosabb szabályt a 120. §-ban tárgyalja. Az Áfa-tv. 120. §-a kimondja, hogy az adóalany olyan mértékben jogosult az általa fizetendő adóból levonni az előzetesen felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany -?ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:    

Európai uniós pályázat

Kérdés: Európai uniós forrásból intézményünk (központi költségvetési szervként) vissza nem térítendő támogatásban részesül, melynek befejezési és pénzügyi teljesítési határideje 2017. 06. 30.
A támogatási szerződés alapján intézményünk a támogatás teljes összegét támogatási előleg formájában megigényelte, a leutalás is B1603, illetve B2503 ERA kódokon érkezett. A kapott támogatási előleget teljes összegében – a felhasznált résztől függetlenül – a költségvetési számvitel szerint a 0916, illetve 0925 főkönyvi számlákon, míg a pénzügyi számvitel szerint a 922, illetve 923 főkönyvi számlákon számoltuk el. Helyesen jártunk el? A fel nem használt összeget a költségvetési számvitelben a kötelezettségvállalások között mutatjuk ki. A fel nem használt összeget kapott előlegként ki kell-e mutatnunk? Az első kifizetési kérelem 2017-ben kerül benyújtásra, a mérlegkészítés időpontjáig nem várható annak jóváhagyása, így a teljes felhasznált összeghez sem lesz jóváhagyott kifizetési kérelem. Problémánk, hogy ha bevételről előlegre átkönyveljük, akkor az év végén nem lesz meg a fedezete a kötelezettségvállalásainknak.
Részlet a válaszából: […] Amikor a támogatási előleg megérkezik, akkor ezt a következők szerint kell könyvelni:Támogatási előleg megérkezéseA) PÉNZÜGYI SZÁMVITEL– beérkezett támogatási előleg felhalmozásra3312193, 3313293, 332232   3512– felhalmozási támogatási követelés előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezettségvállalás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, a kötelezettségvállalásokat (pl. közüzemi szolgáltatói szerződés) 2017. januárban a szerződés alapján a teljes összegben rögzítjük a könyvelési programban. A kötelezettségvállalás alapján a MÁK hogyan veszi számításba? Az utalásnál a kötelezettségvállalás egytizenketted részét veszi havonta, vagy egy összegben leköti az éves kötelezettségvállalás összegét?
Részlet a válaszából: […] A központi költségvetési szervek esetében az Ávr. 7. mellékletének 16. pontjában felsorolt kiadások terhére vállalt, bruttó 5 millió Ft-ot elérő kötelezettségeket kell bejelenteni a Kincstárba. A bruttó 5 millió forint a szerződés teljes összegére vonatkozik.A kincstári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címke:

Konyhai kisegítő besorolása – kell-e alkalmazni a garantált bérminimumot?

Kérdés: Gyermekétkeztetés területen foglalkoztatott konyhai kisegítő közalkalmazott besorolása ügyében kérnék tájékoztatást. A dolgozó ruházati eladói szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Helyesen teszem-e, ha a "B" fizetési osztályba sorolom? A másik kérdésem, hogy "B" fizetési osztályban mindenképp jár-e a garantált bérminimum, vagy lehet "B" fizetési osztály besorolásnál minimálbért alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A besorolás mindig az adott munkakörtől függ. A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy az érintett közalkalmazott milyen ágazatban, milyen típusú költségvetési szervnél áll alkalmazásban. Amennyiben szociális vagy gyermekjóléti ágazatba tartozó költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Külföldi kiküldetés napidíjának forintban történő juttatása

Kérdés: Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak (közalkalmazottnak, közszolgálati tisztségviselőnek) azt a költségét megtéríteni, amely a jogviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban tehát a magánszemély a költségei fedezetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Érvényesítés

Kérdés: VIP-kártya esetén, ahol a bizonylatok utólag kerülnek a pénzügyi területre, hogyan kell történnie az érvényesítésnek és az utalványozásnak?
Részlet a válaszából: […] A VIP-kártya esetében is be kell tartani az Ávr. által előírt szabályokat. Az Ávr. 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően a kifizetések esetén a teljesítésigazolás alapján – az Ávr. 57. §-ának (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
56
57
58
159