Gazdasági vezetőre vonatkozó képesítési követelmények

Kérdés: Egyesített szociális intézményünk egyik szervezeti egysége a gazdasági és műszaki egység, melynek vezetője a gazdasági vezető. Ezen egység részét képezi többek között a pénzügyi-számviteli csoport, melynek élén csoportvezető áll. A pénzügyi-számviteli csoport vezetője középiskolai végzettséggel rendelkezik, szakképesítése vállalkozási szakon regisztrált mérlegképes könyvelő. Az intézmény gazdasági vezetője felsőoktatásban szerzett végzettséggel és regisztrált mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik. A gazdasági vezető tekintetében jelen esetben hogyan kell értelmezni az Ávr. 12. §-ában foglaltakat? A gazdasági vezető iskolai végzettsége és szakképesítése megfelel-e a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. hivatkozott rendelkezése alapján a gazdasági vezetőnek a következő képesítéssel kell rendelkeznie: felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emellett– okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Személygépkocsi magáncélú használatával összefüggő szabályozási, nyilvántartási kérdések

Kérdés: A képviselő-testület a polgármester részére engedélyezte az önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi korlátlan, magáncélra is vonatkozó használatát. Az üzemanyag-felhasználás költségét a töltőállomás által kiadott nyugta alapján számoljuk el. Kérdés, hogy kell-e az önkormányzat nevére kiállított számlát kérni a töltőállomáson, illetve hogy kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni a megtett kilométerekről, illetve a gépkocsi használatáról? Helyes-e az a nyilvántartás, amely tartalmazza a havi induló, illetve záró kilométeróra-állást, a megtett kilométert, az üzemanyag számla/nyugta számát, összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetőjének belső szabályzatban rendelkeznie kell a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdésekről, tehát – többek között – a gépjárművek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] Az adótartozások behajtása kapcsán figyelemmel kell lenni az Art., a Vht., valamint – ahogyan arra a Kúria rámutatott Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében – az Szt., illetve tekintettel arra, hogy költségvetési szervekről beszélünk, az Áhsz. előírásaira.Az Art. 150....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
Kapcsolódó címkék:    

Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg megtérítésével kapcsolatos adózási és számviteli kérdések

Kérdés: A munkáltató munkavédelmi szabályzata alapján 2 évente 10 ezer forint költségtérítést fizet a képernyő előtt dolgozó munkavállalók részére éles látást biztosító szemüveg vásárlásakor. Milyen rovatra kell könyvelni ezeket a költségtérítéseket? Meg kell-e bontani a költségtérítést nettó + áfa részre? Milyen adózási vonzata van e juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet munkavédelmi céllal szabályozza a képernyős eszközt használó munkavállalókra vonatkozó követelményeket. A rendelet szerint a képernyő előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
Kapcsolódó címke:

Lakáscélúhitel-törlesztés munkáltatói támogatásának összeghatára

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a köztisztviselők az éves cafateriakeret (max. bruttó 200 000 Ft) felhasználásakor kérhetik-e a lakáshitel törlesztésére történő felhasználást?
Részlet a válaszából: […] Az adómentes vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás (így a lakáshitel törlesztésére adott munkáltatói támogatás) nem tartozik a Kttv. 151. §-ában felsorolt cafeteriajuttatások körébe. A költségvetési törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Térítés nélkül átvett eszköz áfája

Kérdés: Ha egy költségvetési szerv térítés nélkül vesz át eszközöket egy gazdasági társaságtól, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az átadás tényét milyen dokumentumokkal kell alátámasztani (szerződés, számla)? Ha az átadó élt az adólevonási jogával, akkor a számlán vagy a szerződésben milyen adatoknak kell szerepelnie, értve ez alatt az alap és az áfa fogalmát? Az alap térítés nélküli, az áfa térítéses? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül átvett eszköz nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget az átvevőnél. Áfafizetési kötelezettsége az átadónak keletkezik, vagyis annak a szervezetnek, amely az eszközt kivonja a gazdasági tevékenysége köréből. Az ingyenes termékátadás akkor minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzmaradvány elszámolása

Kérdés: Intézményünk fenntartója egy nemzetiségi önkormányzat, mely támogatási szerződés útján kapja meg az éves működéséhez szükséges pénzforrást a városi önkormányzattól. Az Áht. X. fejezete 86. §-ának (5) bekezdése szerint a pénzmaradványról a fenntartó (esetünkben: nemzetiségi önkormányzat) dönt. Abban az esetben, ha a fenntartó elszámolt a támogatási szerződésben kapott összeggel, köteles-e a maradványt visszafizetni a városi önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv maradványának elvonandó és felhasználható összegéről. A maradvánnyal a nemzetiségi önkormányzatnak a városi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
Kapcsolódó címke:

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vezetője írásban meghatalmazza szakmai helyettesét, hogy az Ávr. 52 és 59. §-aiban meghatározott, azaz a költségvetési szerv vezetője nevében kötelezettségvállalásra, illetve utalványozásra jogosultak kijelölését helyette jelölje ki úgy, hogy a helyettes is ki lett jelölve kötelezettségvállalónak és utalványozónak. A helyettes ezzel a felhatalmazással élve kötelezettségvállalást tesz, azonban ezenkívül még saját maga is a kapott felhatalmazás alapján meghatalmazásokat ad más személynek kötelezettségvállalásra. Helyes ez a gyakorlat? Megfelel-e az Ávr. 52. § (1) bekezdése előírásainak, hogy a költségvetési szerv vezetője által meghatalmazott és felhatalmazott kötelezettségvállaló ezen feladatot más személy részére továbbosztja?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 52. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglaltak alapján központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat esetében kötelezettségvállalásra a kötelezettséget vállaló szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
Kapcsolódó címke:

Közművelődési intézmény gazdasági vezetőjének és ügyintézőjének illetménynövekedésre való jogosultsága

Kérdés: A Kjt. 66. §-a értelmezésében szeretnénk segítséget kérni.
Intézményünk (múzeum) gazdasági vezetője az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
– főiskolai diploma gazdálkodási szakon,
– főiskolai diploma kommunikációs szakon (PR-szakirány),
– államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség,
– bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettség,
– adótanácsadói végzettség.
Gazdasági ügyintézőnk (akinek munkaköri leírásában szerepelnek könyvtárral kapcsolatos feladatok is) az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
– főiskolai diploma könyvtári szakon,
– államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség.
A két dolgozó mely szakképesítéseit lehet beszámítani az illetménybe?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emelletta) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Év végi juttatás adóvonzata

Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?
Részlet a válaszából: […] A közterhek fizetésének kötelezettségét alapvetően nem az határozza meg, hogy köztisztviselők vagy közalkalmazottak részére adják a juttatást, hiszen az Szja-tv. értelmében mindkét csoport munkavállalónak minősül, hanem a juttatás formája és körülményei. Tehát az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
63
64
65
159