446 talált cikk a kötelezettségek kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a kibocsátott kötvény értékét lekötötte, ez a 29. számlán van. A lekötés végén a virtuális számláról rávezették a költségvetési számlánkra. Újból lekötöttük, de kisebb értékben, így csökken az állománya is. A számlák közötti átvezetést átfutó számlán (39.) könyveljük. Az eredeti és az új lekötés közötti különbözet az átfutó számlán marad. Hogyan kell ezt a tranzakciót helyesen könyvelni?

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?

Kérdés: Az 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 2009-2010. évben hatályos 96. § (2) bekezdése szerint "a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési kötelezettség nem terheli". Ezt a szabályt az Áht. 2011. évi 99. § (3) bekezdése is megőrizte. Hogyan lehet alkalmazni ezt a szabályt, mert a 292/2009. korm. rendelet – Ámr. – 215. §-a sem 2010-ben, sem 2011-ben nem ad erre vonatkozó útmutatást, sőt a (2) bekezdés ab) pontjában az előző évi – alaptevékenység ellátására fel nem használt – maradványt befizetési kötelezettséget növelő tételként szerepelteti.

Kérdés: Költségcsökkentési okokból a városi önkormányzat által létrehozott kft. (továbbiakban: Jogelőd Kft.) beolvad ugyanezen önkormányzat által létrehozott másik kft.-be (továbbiakban: Jogutód Kft.), amely a saját tevékenysége mellett a Jogelőd Kft. tevékenységeit is átveszi. A Jogelőd Kft. a beolvadással megszűnik. A Jogelőd Kft. könyveiben ingatlanok és ingóságok mellett szoftverállomány is szerepel, melyekhez kapcsolódóan a Jogelőd Kft. az általános szabályok szerint áfalevonási jogot gyakorolt. Kérdés, hogy a jogutódlással történő megszűnés kapcsán az egyes eszközök, illetve a szoftverhasználati jog "átadása" a Jogutód Kft.-nél eredményez-e adófizetési kötelezettséget az általános forgalmi adó rendszerében, és ha igen milyen alapon? Változtat-e a helyzeten, ha a Jogutód Kft. a szóban forgó eszközöket a Jogelőd Kft.-től eltérően nem kizárólag áfaköteles tevékenységéhez fogja használni (pl. közhatalmi tevékenységhez)?

Kérdés: Egy községi önkormányzat 300 M Ft feletti 2010. évi teljesített kiadással, és 2010. december 31-én fennálló folyószámla-hitelállománnyal könyvvizsgálatra kötelezett-e?

Kérdés: Az önkormányzat lakást értékesít, melyről számlát állít ki. Szerződés szerint egyenlő részletekben törleszti a vevő a vételárat. Az első összeget az önkormányzathoz fizeti, a többit a törlesztőrészletek beszedésével megbízott holdinghoz. A holding által beszedett és az önkormányzathoz átutalt összegek, mint lakásértékesítés bevétele, a számlához tartoznak, avagy kölcsönként kell könyvelni azokat (egy régi állásfoglalás alapján, kölcsön nyújtása nem történik)? Vannak olyan átutalt törlesztőrészletek is, melyekről korábban nem került számla kiállításra, ezeket mely bevételi számlára könyveljük? További kérdésem, hogy a követelések között a számlás követeléseket 28-ason kell nyilvántartani, vagy egyéb követelésnek számítanak?

Kérdés: Önkormányzatunk 2010. évben úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy az alábbi példa szerint hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését! Példa: 500 E Ft folyószámlahitel-keretre van szerződésünk, 2010. év végén mínusz 300 E Ft volt a bankszámlánk egyenlege. Amennyiben likvid hitelként a 2010. évi pénzmaradványunkat csökkenti, akkor a 2011. évi költségvetésünkben meg kell-e terveznünk a likvid hitel visszafizetését? (2010. évi pénzmaradványunkat 2011. évi eredeti költségvetésben tervezzük az áthúzódó feladatokra.) Továbbá kérem válaszukat arra vonatkozóan is, hogy önkormányzati rendeletünkben hogyan, mely sorokban kell szerepeltetni!

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?

Kérdés: Két önkormányzat közösen létrehoz egy gazdasági társaságot (továbbiakban: Kft.). A két önkormányzat (egy-egy) gazdasági társasága nem vagyoni betétként különböző eszközöket, illetve vagyoni értékű jogokat bocsát a Kft. rendelkezésére üzletrész fejében (apportálás). Ilyen esetben az üzletrész átengedése önmagában jogosít-e az apport kapcsán áthárított áfa visszaigénylésére a Kft. részéről, vagy át kell-e utalni az apportáló gazdasági társaság részére az áfát ahhoz, hogy az apport áfáját a Kft. (apportot fogadó) bevallásában áfa-visszaigénylésként szerepeltethesse? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy az apportot fogadó visszaigényelhesse az apport áfáját?

Kérdés: XY önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) és "Z" Kft. (továbbiakban: Fővállalkozó) 2007. évben építési szerződést kötött egy sportlétesítmény megépítésére/kivitelezésére. A Fővállalkozó az építési szerződés alapján a munkálatokat még 2007-ben megkezdte. A Fővállalkozó a munkálatokhoz alvállalkozókat vesz igénybe, és az alvállalkozóktól 2007-ben az általuk elvégzett munkálatokról áfát tartalmazó számlákat fogadott be. A Fővállalkozó és az Önkormányzat között ugyanakkor 2007-ben számlakiállításra, előlegfizetésre, részteljesítésre nem került sor. Kérdésként merül fel a fentiekkel kapcsolatban, hogy a kivitelezési munkálatokról (annak egyes fázisairól) egyenes vagy fordított számlát kell/kellett-e kiállítania a Fővállalkozónak 2008-2010-ben? (A felek az átmeneti szabályok alapján nem nyilatkoztak, hogy az új szabályokat kívánják alkalmazni, és mindketten az általános szabályok szerint adózó adóalanyok.)