762 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati egészségügyi szakellátásban jelenleg az orvosokat vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy közreműködői szerződéssel tudjuk már csak foglalkoztatni. A korábban bevált gyakorlat, mely szerint személyes közreműködői szerződéssel voltak foglalkoztatva, már nem alkalmazható az új orvosokra, tekintettel arra, hogy új személyes közreműködői szerződés megkötését már tiltja a jogszabály. A munkát vállaló orvosok egy része már nyugdíjas, és azért nem szívesen vállalják az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, mert a nyugdíjukat ez esetben fel kell függeszteni, és bár megilleti őket jövedelemkiegészítésként a nyugdíjjal megegyező összegű kiegészítés, de a legtöbben attól félnek, hogy ha valami baj történik velük, akkor a házastársuk majd nem lesz jogosult utánuk özvegyi nyugdíjra. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvos elhalálozik (és jogviszonyánál fogva a nyugdíja helyett a Magyar Államkincstár jövedelemkiegészítést ad neki), abban az esetben a házastársát ugyanúgy megilleti-e az özvegyi nyugdíj, mintha nem lenne jogviszonyban, és nyugdíját a nyugdíjfolyósító nyugdíj jogcímen folyósította volna?

Kérdés: A Kjt. 66. § (7)–(8) bekezdése alapján egyes közalkalmazottaknak a garantált illetménynél magasabb összegű illetményt állapít meg a munkáltató. Van-e lehetőség arra, hogy a munkáltatói döntésű illetményrészt a munkáltató határozott időre adja (pl. az adott költségvetési év végéig)?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, melybe 2016. április 1-jén közalkalmazotti jogviszonyba, heti 40 órás munkaidőben, határozatlan időre, karbantartó munkakörbe neveztük ki kollégánkat (szül. éve 1969, iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány 1986. 06.). Besorolási ideje eszmei kezdetének megállapításához a következő jogviszonyokat vettük figyelembe:
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben dolgozó, már nyugdíjas közalkalmazott szeretné kérni 30 éves jubileumi jutalmát. Nyugdíjasként jogosult-e jubileumi jutalomra, vagy a nyugdíjazás kizáró tényező?

Kérdés: Több települést érintően szeretnék állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott közművelődési munkatárs, aki jelenleg nem rendelkezik szakmai végzettséggel (a középfokú közművelődési végzettség megszerzése folyamatban, jelenleg érettségivel rendelkezik, szakmai gyakorlata nincs), jogosult-e a kulturális illetménypótlékra? Jól értelmezzük, hogy a 475/2020. Korm. rendelet 1. §-a alapján az önkormányzatnál közalkalmazottként foglalkoztatottként dolgozó részére a rendelet szerinti kulturális illetménypótlék végzettségtől függetlenül jár, mert maga a pótlék nem végzettséghez kötött pótlék, mivel az a Kjt. 75. §-ának (1) bekezdéséhez kötődik, mert ez egy ágazati pótlék a 20. § (5) bekezdése alapján? Megerősítésüket kérjük arra vonatkozóan is, hogy a 20. § (2) bekezdése szerinti területi pótlék is megilleti a közalkalmazottat, amennyiben a település szerepel a kormányrendelet szerinti kedvezményezett települések jegyzékében. Szeretnénk még azt is egyértelművé tenni, hogy ez a pótlék csak a közalkalmazottaknak jár, amennyiben a feladatot Mt. szerinti alkalmazott látná el, a kulturális illetménypótlék nem jár.

Kérdés: Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó ápoló 2019 óta dolgozik az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál. A szolgálati elismerés tekintetében figyelembe kell-e venni azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amelyet olyan hazai egészségügyi szolgáltatónál töltött, amelyek nem tartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá (vállalkozó háziorvosnál töltött idő), figyelembe véve a 664/ 2021. Korm. rendelet 2022. január 1-jei módosítását is?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó védőnő igénybe kívánja venni a NŐK40 kedvezményes nyugdíjat. A nyugdíjfolyósító számítása alapján 2025. július 25-én válik erre jogosulttá. A védőnői munkaviszony kezdete 1985. 08. 01., és ettől az időponttól folyamatos a munkaviszonya ugyanazon körzetben. Munkáltatóváltás csak jogszabályi átszervezések miatt történt, jogutódlással. A 40 éves szolgálati elismerés kifizetése mikor esedékes? Mennyi a felmentési idő, és változhat-e ez munkáltatóként?

Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?