Találati lista:
51. cikk / 189 Rajzpályázat díjainak adózása
Kérdés: Művelődési központ rajzpályázatot hirdetett 10–18 éves korosztályú gyermekek számára. A pályázat díja 10.000, illetve 15.000 forint értékű ajándékutalvány lesz. Milyen adóvonzata van 2024. évben?
52. cikk / 189 Szociális intézmény vezetői posztjának betöltése
Kérdés: A szociális intézményünk vezetőjét 2019-ben neveztük ki, és adtunk számára 5 évre szóló magasabb vezetői megbízást. A polgármester és a testület is elégedett a munkájával, szeretnék, ha további 5 évvel meg lehetne hosszabbítani a vezetői megbízását új pályázat kiírása nélkül. Van lehetőség erre, vagy kötelező a pályázat kiírása?
53. cikk / 189 Utazási kedvezmény
Kérdés: Jár-e az önkormányzati hivatal (polgármesteri hivatal) munkavállalói részére a 38/2024. Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezmény? A 7. §-ban nincs nevesítve külön a köztisztviselők köre. Jár-e ugyanez a kedvezmény a polgármesteri hivatalban azon foglalkoztatottaknak, akik az Mt. hatálya alá esnek?
54. cikk / 189 Pedagógusok illetményemelése
Kérdés: A pedagógusok 2024. január 1-jétől átlagosan 32,2%-os illetményemelést kaptak. Pedagógus I./12-es fizetési fokozattól a számítás alapját képező összeg meghaladja a 410 000 forintot. Ezen pedagógusok részére a 2023. novemberi illetményt kell alapként figyelembe venni, és ennek az összegnek a 31,2%-át szükséges a bérhez adni? Tehát a 14-es fokozatban lévő pedagógus 2023. novemberi illetménye 446 153 forint. Ennek a 31,2%-a 139 200 forint. Így a 2024. januári illetménye 585 353 Ft lesz?
55. cikk / 189 Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő
Kérdés: Egy óvodapedagógus idén lenne jogosult a 25 éves jutalomra a besorolási időtartamok, közalkalmazotti jogviszonyok alapján. Azonban az egyik óvodában 1992. 09. 01. – 2000. 03. 05. volt közalkalmazotti (óvónő) jogviszonyban, viszont a megszűnés módja a bemutatott iratok alapján: „egyéb módon: elbocsátás a Kjt. 35. § értelmében” történt. Ez a jogviszony a megszűnési módra tekintettel beszámítható-e a köznevelési jutalomra jogosító időbe, a Púétv. a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint?
56. cikk / 189 Többcélú intézmény vezetői
Kérdés: Többcélú intézmény esetén (óvoda-bölcsőde) a főigazgató és a főigazgató-helyettes mellé kötelező-e a bölcsődébe egy szakmai vezetőt jelölni, és pótlékot is adni részére?
57. cikk / 189 Pedagógusok béremelése
Kérdés: A 662/2023. Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógusok részére 2024. január 1. napjával a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít. A béremelést a 2023. novemberi bérhez viszonyítva kellett megadni, illetve az átlagos béremelés az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusokra együttesen vonatkozik, vagy óvodapedagógusonként külön-külön kell nézni azt, hogy a 32,2%-os emelés megtörtént-e? A béremelés teljes összegét az alapbérbe kell beépíteni, vagy pótlékba is beépülhet?
58. cikk / 189 Bölcsődei dajka besorolása
Kérdés: Bölcsődei dajka munkakörben dolgozók besorolásához mely korábbi jogviszonyokat lehet beszámítani?
59. cikk / 189 Intézményi gyermekétkeztetés
Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?
60. cikk / 189 Bértámogatás felhasználása
Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
