101 talált cikk a közterület kifejezésre

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
– Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
– idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
– sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
– végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk részére gazdasági társaság szeretne fejlesztéséhez támogatást adni. Elfogadhatja-e ezt az önkormányzat konkrét cél megjelölése nélkül? Ha elfogadhatja, a támogatási szerződés alapján kell-e számlát kiállítani? Ha igen, áfásan vagy áfa nélkül? Az önkormányzat áfaalany.

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati díjat és piachely-használati díjat számláz áfamentesen. Más településen áfás számlát állítanak ki a hasonló bevételről. Mi a menete annak, hogy a piac helyhasználatáról áfás számlát állíthassunk ki, és a piaccal kapcsolatos kiadások áfáját visszaigényelhessük?

Kérdés: Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)

Kérdés: A 421/2015. Korm. rendeletben foglaltak alapján a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezéséről a közút kezelője – jelen esetben az önkormányzat –, a kormányrendelet 1. melléklete szerinti díjszabásnak megfelelően, az elhelyezési díjról a kezdőnaptól követő 5 napon belül számlát állít ki az eszköz elhelyezésére jogosult részére. A leírtakkal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kormányrendelet 1. mellékletének b) pontja szerint kiszámlázott díj az áfa szempontjából bérleti díjnak, közterület-foglalási díjnak vagy más egyéb bevételnek minősül-e?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2018. 02. 06-án megjelent számában a 4646. számú kérdéshez kapcsolódóan merült fel bennem egy további kérdés. 2019. január 1-jével kellett csatlakoznunk az ASP-rendszerhez. Most próbáljuk kialakítani a rovat- és főkönyviszámla-rendszereket. Sajnos a fentebb említett cikkhez kapcsolódó "közterület rendbetétele" bevételhez nem találunk megfelelő rovatot és főkönyvet. Kérem, szíveskedjen segítségünkre lenni abban, hogy mely rovatra és főkönyvre kellene könyvelnünk ezt a típusú bevételt. A továbbszámlázott szolgáltatás rovatra nem könyvelhetjük, mivel nem is kerül kiállításra számla, így a B43/2 rovat és a hozzá kapcsolódó 351432 főkönyvi számla nem megfelelőek. Az elmúlt évben (szerintem tévesen) az egyéb települési adók alá soroltuk be, de elképzelhető, hogy ebben az esetben adórendelettel kellett volna rendelkeznie az önkormányzatnak. Ez egy egyszerű önkormányzati rendelet, így a B36/15 rovat és a hozzá kapcsolódó 3513615 főkönyvi számla valószínűleg szintén nem lesz megfelelő.

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő területen lévő felépítményt és az ahhoz kapcsolódó előkertet bérbe adja a településen működő üzleteknek. Jó gyakorlat szerint járunk-e el, ha a közterület-használati díjat az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján tárgyi mentes módon számlázzuk?

Kérdés: Telekösszevonással kialakított, értékesített telek építési teleknek minősül-e? Az önkormányzat korábban úgy döntött, hogy több, a tulajdonát képező ingatlan összevonásával kialakítható ingatlant értékesíti egy cég részére. Ennek kapcsán a társaság és az önkormányzat a telekalakítást megelőzően adásvételi előszerződést kötött azzal, hogy a kialakuló ingatlant az önkormányzat építési telekként értékesíti. A telek-alakítás az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került az adásvételi szerződés megkötése előtt. A műszaki osztály véleménye szerint az összevonás nem állami jogszabály, hanem csak helyi rendelet alapján volt szükséges. Az Áfa-tv. szempontjából építési teleknek minősül-e a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgáló közterületi ingatlanrész, amely összevonásra került az építési telekkel? Ha külön értékesítenénk az utat és a telket, akkor hogyan alakul az áfaadózás?

Kérdés: Az önkormányzat térfigyelő kamerarendszert üzemeltet. A kamerák beszerzése pályázati úton történt. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy sikeres pályázat esetén a kamera-rendszer üzemeltetéséhez az önkormányzat közterület-felügyelőt köteles alkalmazni. Önkormányzatunk a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó társtelepüléssel közösen intézményfenntartó társulást hozott létre 2013-ban. A társulás alapfeladatait bővítenénk a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges kormányzati funkcióval, és itt kerülne sor – részmunkaidőben – köztisztviselő alkalmazására, aki a két településen látná el ezt a feladatot. A társulás alkalmazhat-e köztisztviselőt részmunkaidőben? Más önkormányzatok (nem tagjai a társulásnak) részére – szolgáltatás vásárlásával – biztosítható-e ennek a feladatnak az ellátása?

Kérdés: Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a közterület tisztántartására vonatkozó szabályokat, melynek egyik pontja, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem végzi el a feladatot, akkor annak rendbetételéről a polgármester intézkedik. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelő először határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonost, hogy tegyen eleget e kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a polgármester megkeresi az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t, hogy végezze el a munkákat a közterületen. Ezt a kft. leszámlázza az önkormányzatnak, mi pedig beállítjuk követelésként. Az ügyletet továbbszámlázott tételként kellene kezelni, és nekünk tovább kellene számlázni ezt az összeget a tulajdonosnak? A számlát termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során bocsátjuk ki, melyet (szóbeli, de legtöbbször írásbeli) megrendelő előz meg. Ebben az esetben nem történik megrendelés vagy szerződés a szolgáltatás elvégzésére a tulajdonos által. Milyen ügyletnek minősül ez a tevékenység, és az önkormányzatnak kell-e számlát kiállítani a tulajdonos részére?