1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Művelődési központ szervezésében egy musical-előadás lesz, mely országosan van meghirdetve. A szolgáltatóval szerződésben az intézmény áll, és a jegyek eladásából származó bevétel is az intézményé, mely tiszteletjegyeket szeretne adni, mind a saját dolgozói, mind pedig külsős személyek részére. Az általa adott maximum 10.000 forint értékű tiszteletjegy ezekben az esetekben hogyan adózik? Amennyiben más intézmény is, vagy az önkormányzat a saját dolgozóinak, vagy a többi intézményének is adna/venne belépőjegyet, akkor az milyen juttatásnak számít, és hogyan adózik?

Kérdés: Köznevelési közfeladatot ellátó költségvetési szervként fenntartásunkban állnak középiskolai kollégiumok, ahol lehetőség van szálláshely-szolgáltatást is igénybe venni. Abban az esetben, ha a pedagógus a mi munkavállalónk (állandó lakhelye nem egyezik a kollégium székhelyével), de nem a kollégiumban dolgozik, köteles-e az ifát megfizetni a kollégiumban eltöltött éjszakák után?

Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?

Kérdés: Van-e lehetőség kiküldetés elszámolására, abban az esetben, ha a magánszemély és a házastársa tulajdonában nincs gépjármű, azonban az általuk tulajdonolt cég birtokában van? A céges gépjárműre szabályos-e kiküldetés elszámolása?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat külföldön vásárolt ajándékokat a tanároknak évzáró ünnepségre. A külföldi számviteli bizonylat/nyugta után lesz szja- és szochofizetési kötelezettsége a nemzetiségi önkormányzatnak?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.

Kérdés: Az önkormányzat a flottában szereplő céges mobiltelefonhoz tartozó alapcsomagon felüli internetdíjat továbbszámlázza a magánszemélynek. A számlán szereplő 5%-os mértékkel vagy 27%-os áfakulccsal kell továbbszámlázni? Semmilyen más szolgáltatást nem nyújtunk neki, kizárólag az internet díját számlázzuk tovább.

Kérdés: Költségvetési szervünk külföldi sportrendezvényre kíván az alkalmazottjainak jegyet juttatni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontjában foglalt adómentes rendelkezés alkalmazható-e ebben az esetben, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől módosult az Svt. 77. §-ának u) pontja szerinti sportrendezvény fogalma? Bármely országban, magyar résztvevőtől függetlenül szervezett sportrendezvényre szóló belépőjegy kifizető általi juttatására alkalmazható-e az említett adómentes rendelkezés? Ha ezekre az eseményekre a jegyvásárlási lehetőséget sorsolás útján csak magánszemélyeknek biztosítják digitális, QR-kóddal ellátott jegyekkel, akkor ebben az esetben hogyan lehet az adómentes juttatást biztosítani?

Kérdés: Díszpolgári címként adott ajándék adózásával kapcsolatban két különféle válasz jelent meg, a Költségvetési Levelek 349. számában a 6166. számú, illetve a 354. számában a 6250. számú. Rendelet alapján adott díszpolgári címhez adományozott tárgy után milyen adókötelezettség terheli mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat?

Kérdés: Vállalatunk alapított egy díjat, amelyet a vállalattal jogviszonyban nem álló személy részére szeretnénk átadni, és ezzel egyidejűleg a díjjal pénzösszeg kifizetésére is sor kerülne. Jogviszonyban nem álló személy részére milyen jogcímen lehet kifizetést teljesíteni, milyen adó- és járuléklevonás terheli?