1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?

Kérdés: Hogyan fizethet ki a munkáltató hivatali célú saját gépjárművel kapcsolatos költségtérítést útnyilvántartás nélkül?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban nyújtott ruházati költségtérítés esetén a számlával történő elszámolásának végrehajtásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, mivel a folyó év január 1-jével hatályba lépett Szja-tv. módosítása alapján a ruházati költségtérítés is bérjövedelemként adózik, ezáltal a munkavállaló részére megállapított bruttó támogatási összeg eltér a kézhez kapott nettó összegtől, amelyet ténylegesen ruházat vásárlására tud felhasználni a dolgozó. A ruházat vásárlásáról kapott, és a hivatal nevére kiállított számlákon szereplő összegek így nem fognak egyezni a megállapított (a KIRA-rendszerben rögzített és feladott) összegekkel. A NAV-tól kapott tájékoztatás alapján a ruházati költségtérítés elszámolása – helyi szabályzat alapján – történhet számlával is, és hivatalunkban jelenleg előkészítés alatt áll az új közszolgálati szabályzat, amelyben szabályozni lehetne a ruházati költségtérítés elszámolását is. Viszont a nettó és bruttó összegek miatt ennek gyakorlati alkalmazása problémákat vet fel, ennek feloldására, megoldására kérem javaslatukat.

Kérdés: Dolgozóink saját gépkocsival hivatali utazásokat hajtanak végre. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy kötelesek vagyunk-e megadni a 15 Ft/km kopási költségtérítést, vagy adhatjuk-e az idén is a 9 Ft/km-t, illetve lehetséges-e differenciáltan adni úgy, hogy egyes dolgozóknak 9 Ft/km-t, másoknak 15 Ft/km-t térítünk, arra hivatkozással, hogy más típusú gépkocsijuk van?

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.

Kérdés: Két külföldi állampolgárt alkalmazunk főállásban. Az itteni munkavégzésük idejére lakást béreltünk nekik. A bérleti díjról szóló számlát költségként számoljuk el. Kell-e adót fizetünk ez után?

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?

Kérdés: Önkormányzat 2019. évben szeretne iskolakezdési támogatást adni minden olyan, az önkormányzat illetékességi területén élő magánszemélynek, akinek a gyermeke megkezdi az általános iskola első osztályát. Miután 2019-től nem minősül ez a támogatás béren kívüli juttatásnak, hogyan kell könyvelni ezt a kiadást az önkormányzatnál? Milyen adók és járulékok terhelik az önkormányzatot mint kifizetőt, és mit kell levonnia a magánszemélyektől?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273. számában megjelent 4915. kérdésre adott válasz számunkra nem egyértelmű. A példa alapján 100 000 Ft a tandíj összege, és 144 720 Ft-ot kell munkaviszonyból származó jövedelemként juttatni. Viszont a 144 720 Ft nettó összege 96 239 Ft.

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, báb-előadások, egyéb előadások a fő tevékenységünk. Vannak olyan darabok, amelyekben vendégszínészek vesznek részt vidékről. Velük az intézmény megbízási szerződést köt, és a szállás költségét (étkezés nélkül) is kifizeti az intézmény nevére szóló számla ellenében. A szállásköltséget elszámolhatjuk-e dologi kiadásként, vagy az Állam-kincstár felé a lejelentési kötelezettség miatt meg kell fizetni utána a kötelező járulékokat?