1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s támogatást nyert "Ösztönzők és támogatások" nyújtására. Így munkaerőpiaci hátrány kompenzálása céljából hiányszakmában elhelyezkedő, településen lakó fiataloknak adható (önkormányzat és partnerei vezető tisztségviselői, önkormányzati képviselő-testület tagjai, ezek közeli hozzátartozói kivételével). Havi maximuma: mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum összege. Minimálisan 6, maximálisan 24 hónapig adható ösztönző. A juttatás további feltétele a közösségi célú önkéntes tevékenység végzése a településen. Az így adott havi pénzbeli támogatás tekinthető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.27. pontja alapján adott adómentes bevételnek?

Kérdés: Intézményünkben az óvodai étkezési térítési díjat számlázhatjuk-e a szülő nevére? (Eddig minden esetben a gyermek nevére történt a számlázás.) A szülő a munkáltatójától igénybe kívánja venni cafeteriajuttatás formájában a befizetett összeget.

Kérdés: A csekély értékű ajándéknak, amennyiben a minimálbér 10%-ának megfelelő összegű ajándékot adunk, nincs korlátozva a gyakorisága, vagyis egyszer vagy többször is adható egy évben?

Kérdés: A köz- és felsőoktatási intézmények által szervezett rendezvények adómentességével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy gólyatáborban ételt, italt adómentesen adhatunk-e a leendő hallgatóknak?

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: Egy magyar társaság fő tevékenysége online (azaz interneten keresztül történő) szállásközvetítés. A társaság ügyfelei különböző szálláshelyeket (pl. szállodákat, apartmanokat, vendégházakat) üzemeltető és azokat kiadó vállalkozások, illetve magánszemélyek (szálláshely). A?társaság egy általa fejlesztett és üzemeltetett rendszer segítségével biztosítja, hogy a szálláshely megjelenjen és foglalható legyen a társaság internetes szállásfoglalási rendszerében. A társaság biztosítja, hogy a rendszerébe beérkező szállásfoglalások és ajánlatkérések a szálláshely részére továbbításra kerüljenek. A társaság a szálláshely részére alapszolgáltatásként a rendszer használatát biztosítja, beleértve a használathoz szükséges adminisztrációs felületet is. A rendszerben a szálláshelyre vonatkozó információk jelennek meg, és biztosítja annak foglalhatóságát. A szálláshely saját maga adja meg és tölti fel a rendszerbe a rá vonatkozó információkat, adatokat és fotókat. A vendégek a rendszerben regisztrálva kiválaszthatják a számukra megfelelő szálláshelyet és időpontot, illetve le is foglalhatják azt, vagy ajánlatot kérhetnek. A szálláshely valós idejű foglalási rendszert alkalmaz. A vendég a szálláshely által alkalmazott és vezetett valós idejű foglalási rendszerében feltüntetett szabad helyre vonatkozóan küld foglalást, amely esetben a foglalás automatikusan elfogadásra kerül egy válaszüzenet formájában. A válaszüzenettel a vendég és a szálláshely között létrejön a szerződés. A társaság a vendég és a szálláshely közötti jogviszonynak nem alanya. A társaság a vele szerződéses kapcsolatban álló szálláshelyektől jutalékot kap a szolgáltatásaiért a ténylegesen kifizetett vendégéjszakák után. A KSH besorolása szerint a társaság tevékenysége a 79.11.21 Szállásközvetítés.
Kérdéseim a fent vázolt tényállással kapcsolatban:
– A társaság tevékenysége áfa szempontjából elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e, és az arra vonatkozó, speciális áfaszabályok vonatkoznak rá?
– A társaság tevékenységének KSH általi besorolása nem befolyásolja-e az áfamegítélést, illetve a társaság tevékenysége a KSH-besorolástól függetlenül elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e?

Kérdés: Juttatható-e adómentesen (mindkét fél oldaláról) a helyi bérlet a munkavállalónak, ha a munkaköri leírása alapján a dolgozónak a tömegközlekedést a munkavégzéshez használnia kell? Úgy gondoljuk, hogy a munkáltató nevére szóló számla alapján, az Mt. 51. §-ának (2) bekezdése és az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján igen. Jól gondoljuk?

Kérdés: Intézményünknél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy magánszemélyt, aki nyugdíjas, "nők negyvenéves öregségi nyugdíjában" részesül. Érvényesül-e esetében kereseti korlát?

Kérdés: A munkáltató által a munkavállalókra kötött baleset- és betegségbiztosítás hogyan adózik 2019-től?