1109 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?

Kérdés: Önkormányzati bérlakásainknál a szerződések alapján a nyílászárók cseréje, felújítása a bérlő kötelessége. Bizonyos feltételek megléte esetén a nyílászárócsere költségének a felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét a számla alapján az önkormányzat kifizeti, a bérlő pedig az 50%-át (önrészt) befizeti az önkormányzat számlájára, vagy az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi azt. Az önkormányzat a lakásbérbeadásra az áfamentességet választotta. A csere teljes költségét az önkormányzatnál kell felújításnak lekönyvelni? Mit kell kiállítani a bérlő befizetéséről? Ha számlát, akkor milyet? Ha nem kell, akkor a bérlő befizetése hozzájárulásnak minősül, és átvett pénzeszközként kell könyvelni? Ha az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi az önrészt, akkor azt csak a kölcsön állományi számlára kell bekönyvelni, vagy van más teendő is?

Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 2013. január 1-jétől évi 50 ezer forintig adómentesen adható kultúra­utalványt moziban nem lehet felhasználni, illetve ha az utalvány moziban is beváltható, akkor a juttatás nem lehet adómentes. Kérdésünk továbbá, hogy a kulturális szolgáltatások körébe konkrétan milyen intézmények szolgáltatásai tartoznak?

Kérdés: Hogyan célszerű nyilvántartani az Erzsébet-utalványt? Eddig mi a szigorú számadású nyomtatványok között vezettük a saját dolgozóinknak. Bevezetésre kerül azonban, hogy a segélyeket is ebben a formában fizetjük ki, ezeket az utalványokat hogyan kell nyilvántartani, elég-e egy átvételi lista, vagy ezeket is be kell venni a szigorú számadású nyomtatványok közé?

Kérdés: Önkormányzatunk a május 1-jei majális alkalmával ingyenebédet biztosított a település minden óvodásának és általános iskolásának. Az iskolai és az óvodai feladatellátást a római katolikus egyház látja el. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzben nyújtott juttatások? A reprezentáció főkönyvi számlára könyveljük a kiadást? Önkormányzatunk két településből álló körjegyzőséghez tartozik. A körjegyzőség és egy másik település köztisztviselői részére szakmai napot tartottunk. A rendezvényen a résztvevőknek ebédet, kávét, üdítőt biztosítottunk. Milyen adókötelezettséggel jár a nyújtott szolgáltatás, illetve reprezentációnak minősül-e? Milyen főkönyvi számlára történjen a könyvelés?

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)–(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?

Kérdés: Milyen jogkövetkezménye van annak, ha olyan számlát fogadunk be egyéni vállalkozótól, amelyen nem szerepel az egyéni vállalkozói igazolványa vagy a regisztrációs száma? Milyen jogszabály írja elő, hogy az egyéni vállalkozónak rá kell írni a számlára a vállalkozói igazolványa számát? A NAV honlapján ellenőriztük, hogy áfaadó­alany a vállalkozó, ennek ellenére megbüntethet az adóhatóság?

Kérdés: Oktatási intézmény épület alagsorában kialakított helyen saját dolgozóknak, hallgatóknak és idegeneknek parkolóhelyet biztosít. Erre saját maga éves parkolókártyát állít ki, melyet a dolgozók és hallgatók kedvezményesen vásárolhatnak meg. A másik eset, amikor az épület körül az intézmény az önkormányzattól területet bérel, és azt parkolóhelyként biztosítja a dolgozóknak szintén kedvezményesen. Erre is kiállítja saját maga a parkolókártyát, amelyet a dolgozók év elején megvásárolhatnak. Az idegeneknek számlát állít ki az intézet, a dolgozóknak nyugtát ad. Kérdésem, hogy mindkét esetben áfát kell-e felszámítani, és azt az adóhatóságnak megfizetni, vagy a második esetben – mint bérlet – áfamentesnek minősül-e? Az egyetem nem választotta az áfakört a bérbeadásra vonatkozóan.

Kérdés: Polgármesteri hivatal által nyugdíjas önkormányzati képviselő és nyugdíjas bizottsági tagok részére számfejtett tiszteletdíj esetén milyen járuléklevonások terhelik a tiszteletdíjat?