Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a havi forgalmi díját a szolgáltató által a munkavállalónevére kiállított számla alapján a munkáltató átvállalhatja, azaz amagánszemélynek megtérítheti.A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményesszámítógép-használat adómentességének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Dolgozóknak nyújtott étkeztetés

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó szempontjából természetbenijuttatásnak minősül a magánszemélynek juttatott termék, nyújtott szolgáltatáspiaci értékéből az az összeg, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie(megtérítenie).A munkavállalónak nyújtott juttatások esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
Részlet a válaszából: […] ...mértékben és korlátozással adókedvezményt érvényesíthet azadóévben. Természetesen a továbbiakban a munkavállaló (magánszemély) általbefizetett biztosítási díj után is érvényesíthető a kedvezmény a törvénybenmeghatározott feltételekkel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Illetményelőleg elszámolása

Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik arról, hogy a jövedelem kiszámításánál nemkell az adóalapba tartozó bevételként figyelembe venni azt az összeget, amelyeta magánszemély köteles visszafizetni. A rendelkezés egyébként külön meg isemlíti a kölcsön címén kapott összeget mint adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: Helyettesítő jegyzőként két polgármesteri hivatalban vagyok kinevezve. Két munkáltatóm lévén, kaphatok-e adómentesen mindkét helyről étkezési hozzájárulást, ajándékutalványt?
Részlet a válaszából: […] ...az étkezésselkapcsolatos juttatások adómentességének értékhatárát. Azaz a rendelkezés nemtartalmaz olyan korlátozást, amely szerint a magánszemélynek adott étkezésijuttatásból akkor is csak havonta 9000 forint, illetve 4500 forint azadómentes, ha az egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Kedvezményes menetjegyek elszámolása

Kérdés: Gyakorta visszatérő probléma a hivatalos kiküldetések után az utazási költség elszámolása. A gondot főként az okozza, hogy az elszámolásnál elegendő-e a hivatalos menetjegy csatolása, vagy a menetjegy mellé még csatolni kell-e a MÁV vagy Volán által kiállított számlát is. Intézményünk áfamentes költségvetési szerv. Az elszámolásoknál mi is azt a legáltalánosabb gyakorlatot folytattuk, hogy vagy számlát, vagy menetjegyet követeltünk meg, tehát párhuzamosan mindkettőt nem. A tegnapi nap folyamán hivatalos kiküldetés céljából elővételben 50%-os vasúti jegyet akartunk vásárolni, számla kérése mellett. Meglepetésünkre tájékoztattak bennünket, hogy ez évtől hivatalos kiküldetés céljára 50%-os menetjegyet nem tudnak kiszolgálni, számlát intézmény nevére csak teljes árú menetjegy vásárlása esetén tudnak kiállítani. Szerettük volna megtudni, hogy mikor és hol jelent meg a jogszabály, de erre felvilágosítást nem tudtak adni, a pénztáros belső szabályzatra tudott csak hivatkozni. Telefonon megkerestük a MÁV Menetkedvezményi Ügyek Ügyfélszolgálatát is, ahol természetesen tudtak ezen intézkedésről, de a jogforrást ott sem tudták megjelölni. Korrekt, udvarias módon közölték, hogy közlönyt még ők sem láttak, de ez nem a MÁV intézkedése, hanem ezt valamelyik adózási jogszabály decemberi módosítása írta elő. Végül megkérdeztük, hogy jól értjük-e, hogy ezentúl hivatalos célra csak teljes árú menetjegyet kell vásárolnunk, a válasz igen volt. A közalkalmazottak és köztisztviselők az 50%-os kedvezményt csak magánjellegű utazásaikra használhatják fel. Problémánk az, hogy korábban volt még olyan belső szabályozás is, hogy hivatalos célra csak akkor volt elszámolható teljes árú menetjegy, ha a kiküldetést teljesítő nem volt jogosult még a közalkalmazotti igazolvány kiváltására. Szeretnénk tudni, hogy ténylegesen jogos-e, hogy hivatalos célra ténylegesen nem használható az 50%-os vasúti kedvezmény, illetve ezen rendelkezést hol találhatjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű utazásokhoz használhatók fel.Tudomásunk szerint egyébként az 50%-os menetjegyről iskiállítja a MÁV a számlát, de csak az utazó magánszemélyek nevére.Az adózás szempontjából nem jelent problémát az, ha amagánszemély a saját nevére szóló számlával igazolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Polgármesteri személygépkocsihoz kötődő költségtérítés

Kérdés: Polgármesterünk 2003-tól a tv. által biztosított havi költségtérítésben részesül. 2005. évben az önkormányzat személyautót vásárolt, melyet csak a polgármester használ, és részére az üzemanyagköltséget kifizetik. Kérdésem, hogy ebben az esetben a költségtérítés megilleti-e a polgármestert? Ha a képviselő-testület jóváhagyásával történik a költség és a költségtérítés kifizetése, akkor az szabályos, vagy csak egyik fajta megoldás választható?
Részlet a válaszából: […] ...isbiztosítják. Az említett autó üzemanyagköltségét az önkormányzat a nevére szólószámla alapján térítheti meg, és ez az összeg a magánszemélynél a Szja-tv. 7. §(1) bekezdés g) pontja alapján nem minősül adóalapba tartozó bevételnek. Agépkocsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Mentori ösztöndíj adókötelezettsége

Kérdés: A Tempus Közalapítvány által szervezett Útravaló a középiskolába című pályázaton mentori ösztöndíjként az előző évben (2005-ben) szeptembertől decemberig havi 12 000 forint ösztöndíjban részesültem. Szerepeltetni kell-e ezt az összeget az adóbevallásban? Milyen terhek terhelhetik? A Tempus tájékoztatása szerint az Szja-tv. alapján ez a jövedelem adómentes, de szeretném megtudni, hogy nem történt-e időközben ezzel kapcsolatos törvénymódosítás.
Részlet a válaszából: […] ...(Szja-tv. 3. § 72.r. pont). Az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet csak abbanaz esetben kell bevallania a magánszemélynek, ha más adóköteles jövedelme isvolt az adóévben. Azonban az adóterhet nem viselő járandóság után ebben azesetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Végkielégítés adózási szabályai

Kérdés: A végkielégítésre vonatkozó új szabályok értelmezéséhez kérem a segítségüket. Konkrétan azt szeretnénk tudni, hogy mi a teendő a 2005. évben kifizetett végkielégítés és a 2006. évben kifizetésre kerülő végkielégítés esetében.
Részlet a válaszából: […] ...számítva az adóév végéig hátralévő teljes hónapok száma kevesebbvolt, mint ahány havi végkielégítést kapott a magánszemély. A 2005. évrevisszamenőlegesen alkalmazható módosító rendelkezés szerint az előzőekbenemlített esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...előírása alapjánmegillető adómentes ruházati költségtérítés,– a köztisztviselőkjogállásáról szóló törvény (Ktv.) alapján a magánszemélyt megillető adómentesruházati költségtérítés,– az adómentesinternethasználat munkáltató által átvállalt díja,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.
1
89
90
91
110