Felsőfokú végzettséget adó képzés – felsőfokú szakképzés – szakirányú továbbképzés

Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...is szervezhető. A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmények általhallgatói – valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapjánszakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés,amely beépül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.
Kapcsolódó címke:

Külterületi ingatlan belterületté nyilvánítása

Kérdés: Önkormányzatunk egy cég megkeresésére földhivatali eljárást kezdeményezett, melyben egy külterületi ingatlant belterületbe kívánt vonni. Az ingatlan jelenleg szántóként van nyilvántartva, melyből kifolyólag belterületbe csak úgy vonható, hogy a megállapított földvédelmi járulék összegét az önkormányzat megfizeti. A magáncég, melynek tulajdona az ingatlan, magára vállalta, hogy ezen összeget az önkormányzatnak kifizeti, hiszen az ő érdekében áll, hogy az ingatlan belterületbe kerüljön. Amennyiben a cég megtéríti a járulékot, akkor részünkről számla kiállítása kötelező-e?
Részlet a válaszából: […] ...azönkormányzatot terheli.Természetesen nincs annak akadálya, hogy az önkormányzatotterhelő járulékot – a kettőjük közötti megállapodás szerint – a magáncégmegtérítse. A termőföld védelméről szóló törvény 9. §-a szerinttermőföldet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
Részlet a válaszából: […] ...a leadott számlák elszámolása havonta szükségszerű.A közalkalmazotti szférában a törvényi keretek betartásamellett, a Közalkalmazotti Megállapodásban kerül rögzítésre, hogy milyenfeltételekkel biztosítja a munkáltató az étkezési hozzájárulást. Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Érettségivel és szakmai vizsgákkal kapcsolatos díjazások kifizetése

Kérdés: Amennyiben az érettségi, illetve szakmai vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjának, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárnak, illetve felügyelő tanárnak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt bíznak meg, a részére a jogszabály alapján járó díjazás (pl. ha szellemi tevékenységet végző magánszemély állít ki számlát) kifizethető-e számla ellenében, vagy csak megbízási díjként számfejtve? Akadálya lehet-e a kifizetésnek az, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tiltja saját dolgozónak a munkakörébe tartozó feladatokra szerződéssel díj kifizetését?
Részlet a válaszából: […] ...segítő tanár közöttesetenként létrejött, a vizsgáztatási feladatok ellátására és a vizsgáztatásidíjakra vonatkozó írásbeli megállapodás határozza meg. A rendelet kimondja, hogy amennyiben a szakmai vizsgaszervezésére feljogosított intézmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalványok felhasználhatósága

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólag élelmiszer-vásárlásra felhasználható utalványok kibocsátását tervezi, melyet a helyi kereskedelmi egységeknél lehetne beváltani, és az önkormányzat a vállalkozókkal kötött megállapodás értelmében térítené meg a beváltott utalványok értékét. Fel lehet-e használni ilyen saját kibocsátású utalványokat saját dolgozóinknak juttatandó adómentes természetbeni étkeztetés céljából, illetve milyen nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik az utalványok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ának (11) bekezdése alapján az utalványakkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha az utalványra vonatkozóan ajuttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre,szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Részlet a válaszából: […] ...a határozott időtartam meghatározása nem alkalmas módontörtént;– nem állapítható meg az elvégzendő munka tartalmából,illetve a felek megállapodásából az ellátandó feladat meghatározott jellege,vagy az, hogy helyettesítésre szól a kinevezés;– az ismételt létesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Műszakpótlék közalkalmazottaknak

Kérdés: Bölcsődei gondozók váltott műszakban dolgoznak. Munkarendjük a következők szerint alakul: délelőtt 6.00 órától 14.00 óráig, illetve délután 10.00 órától 18.00 óráig. A 14.00 óra és 18.00 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és ha igen, fizethető-e az esetleg valamiféle átalány formájában?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó. Ennekmegfelelően, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodásabérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodáshiányában – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.
Kapcsolódó címkék:    

Őrzés-védelem, fordított adózás

Kérdés: 2007-ben megállapodást kötöttünk egy őrzés-védelmi tevékenységet végző céggel, mely alapján 2008-tól különböző szolgáltatásokat veszünk igénybe több épületünk védelme érdekében. Van olyan helyiség, ahol különféle mozgásérzékelőket szerelnek fel, de van olyan is, ahol portaszolgálatot látnak el. Tekintettel arra, hogy előszerződést kötöttünk, eddig fizetésre még nem került sor, minthogy azonban 2008-tól az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások fordított adózás alá esnek, nem tudjuk, hogy a szóban forgó esetekben nekünk kell-e majd az áfát befizetni. Segítő válaszukat előre is köszönöm.
Részlet a válaszából: […] Az új Áfa-tv. 142. § (1) bekezdésében felsorolttermékértékesítések és szolgáltatásnyújtások taxatívak, vagyis egyéb,kifejezetten fel nem sorolt ügyletre a fordított adózás nem terjed ki. A fordított adózás az új Áfa-tv. 142. § (1) bekezdés b)pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólag hétvégi munkavégzés

Kérdés: Köthető-e kizárólag hétvégi munkavégzésre nyugdíjassal részmunkaidős munkaszerződés? Ez esetben hogyan kell megállapítani a szabadság mértékét?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés csak a rendeltetése folytán e napon is működőmunkáltatónál, illetve munkakörben rendelhető el. Részmunkaidőben – a felekmegállapodása alapján – kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható amunkavállaló. Számára az Mt. 149/A § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...derül ki, hogy a kertgondozásitevékenységet a magánszemély milyen jogviszonyban látja el. A "költségjóváírás"megfogalmazás polgárjogi megállapodásra (megbízási, vállalkozási szerződés)utal, így ennek szabályait tárgyaljuk. A polgári jogi megállapodásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.
1
56
57
58
71