Találati lista:
571. cikk / 704 Önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származó bevétel felhasználása
Kérdés: Az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből befolyt pénzeszközét fordíthatja-e helyi rendeletben megállapított, lakossági, ún. első lakáshoz jutók kamatmentes lakásvásárlási kölcsönének nyújtására?
572. cikk / 704 Pályázati forrásból megvalósult beruházás elszámolása
Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?
573. cikk / 704 Szociális ellátás áfája
Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító költségvetési intézmény vagyunk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása érintette az intézményi térítési díjak megállapítását. A nappali ellátásban részesülők esetében már nem csak az fizet az ellátásért térítési díjat, aki az étkezést igénybe veszi, hanem az is, aki nem veszi azt igénybe. Ezt figyelembe véve két intézményi térítési díjat kell meghatározni. Egy alacsonyabbat a csak "tartózkodók" számára, és egy magasabbat a teljes ellátást igénybe vevők számára. Az önkormányzat helyi rendeletében ennek megfelelően szabályozta az intézményi térítési díjat. Helyesen alkalmazzuk-e az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében hivatkozott 2. sz. melléklet szerinti adómentességet – mint szociális ellátás (SZJ 85.3) – a teljes ellátást igénybe vevők részére megállapított térítési díjnál is, csakúgy, mint a bentlakásos intézményi ellátás komplex gondozási díjánál? Korábban, amíg a nappali intézményben csak az étkezésért lehetett térítési díjat megállapítani, az étkezést áfaköteles szolgáltatásnak tekintettük.
574. cikk / 704 KIR rendszerbe tartozók felelőssége a bevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítésekor
Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?
575. cikk / 704 Támogatás – áfával vagy anélkül
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Előfordul, hogy támogatást folyósítunk meghatározott intézeteknek. Kérdésünk, hogy mikor áfás a támogatás?
576. cikk / 704 Előleg
Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít, melyről adásvételi előszerződést kötött. Az előszerződésben a következő szerepel: "a vevő a jelen szerződés aláíráskor foglaló címén .... Ft + áfát kifizet az eladónak". Tudomásunk szerint a foglaló a teljesítés előtt az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg, és az áfabeli megítélése az előleggel megegyező. Szerintünk a számlát a foglaló bankszámlánkra történő beérkezése után kell kiállítanunk, és a teljesítés időpontja a foglaló bankszámlánkra érkezésének napja. A számla szövegében ebben az esetben foglalót vagy előleget kell-e feltüntetni? A végszámla az adásvételi szerződés aláírása után kerül kiállításra, amelyből a foglaló levonásra kerül. Helyes-e ez az eljárás?
577. cikk / 704 Keresőtevékenységet folytató nyugdíjas
Kérdés: 59 éves férfi köztisztviselő vagyok, 2008. február 16-án töltöm be a 60. életévemet, 41 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezem. Ebben az évben korengedménnyel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretnék megállapíttatni, amelyhez 1,5 hónap hiányzik. Amennyiben a munkáltató vállalja, hogy a hiányzó 1,5 hónapra a társadalombiztosításnak megfizeti a 1,5 hónapra esedékes nyugdíjat, és ennek alapján a nyugdíjfolyósító 2007. december 31-ével megállapítja az előrehozott öregségi nyugdíjat, dolgozhatok-e tovább a jelenlegi munkahelyemen a nyugdíj folyósítása mellett?
578. cikk / 704 Nyugdíjpénztári hozzájárulás
Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?
579. cikk / 704 Vételárrészlet teljesítése
Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
580. cikk / 704 Korengedményes nyugdíjazás munkáltatót terhelő kiadásainak elszámolása
Kérdés: Dolgozónk 2008. január 9-én tölti be a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt (60 évet). Mivel törvényileg már csak az idén van arra lehetőség, hogy munkaviszonyának megtartása mellett menjen el nyugdíjba, ezért szeretne korengedménnyel nyugdíjba menni az idei évben. Úgy tudjuk, erre lehetősége van abban az esetben, ha a munkáltató megállapodást köt vele a korengedményes nyugdíjazásról, és nyilatkozatban vállalja, hogy a korengedményes nyugdíj idejére járó nyugdíj összegét és a postaköltséget egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára [181/1996. (XII. 6.) Korm. rend.]. Intézményünk bérszámfejtését központilag a Magyar Államkincstár végzi. Kérdésünk az, hogy a munkáltató által befizetett nyugdíj- és postaköltség könyvelési tételei melyek?
