804 talált cikk a mentesség kifejezésre

Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?

Kérdés: Intézményünk részt vett egy PHARE-forrásból finanszírozott kutatási programban. A kutatási munka befejeződött, és most a programban munkát végző kutatóknak járó összeg kifizetése előtt állunk. Nem tudjuk azonban eldönteni azt, hogy ez az összeg adómentesen kifizethető-e, vagy le kell-e vonni az adóelőleget belőle.

Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?

Kérdés: Egy előadáson hallottam, hogy az Szja-tv. áprilisi módosítása során a ruházatiköltség-térítés adómentességével kapcsolatos rendelkezés is változott. A módosítás részletes ismertetésére azonban időhiány miatt már nem volt lehetőség. Azt szeretném megkérdezni, hogy a változás érinti-e a köztisztviselőket.

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pontjában foglalt temetési segély juttatásával kapcsolatban a következő kérdéseink vannak: az adómentességnek feltétele-e, hogy a munkavállaló igazolja azt, hogy valóban ő fizette a temetési költségeket? Az adómentesen ilyen címen juttatható összegnek van-e felső korlátja? Fizethető-e ilyen címen segély a munkavállaló elhunyt élettársának temetési költségeihez való hozzájárulás címén?

Kérdés: 2003-ban adóköteles bérbeadás útján hasznosított ingatlanokat vásároltunk, a beszerzéseket terhelő áfát levontuk. Ez a tevékenység a 2004. január 1-jével életbe lépett új szabályok alapján tárgyi adómentes körbe került. Meg kell-e fizetni a levont adót a 7. § szerint teljes egészében, vagy csak a pótlólagos arányosítás alapján, elosztva? Levonhatunk-e adót, ha az idén karbantartás, felújítás történik az ingatlanon?

Kérdés: Hogyan kell a támogatásokat figyelembe venni az arányosításnál a közhatalmi szerveknek?

Kérdés: Milyen áfakulcs terheli a beépítésre szánt terület, építési telek bérbeadását, haszonbérbe adását?

Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?