660 talált cikk a mérleg kifejezésre

Kérdés: Megszüntetheti-e egyoldalúan a munkáltató a munkaszerződésben rögzített távmunkát, ha már nem áll érdekében annak engedélyezése?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a költségvetési intézménynél az ellátottaktól letétre átvett pénzeszközöket? A mérlegben a pénzeszközök és követelések között került kimutatásra.

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.

Kérdés: Tankerületünk alaptevékenysége: oktatás igazgatása a fenntartásába és működtetésébe tartozó iskolák vonatkozásában. Kérjük állásfoglalásukat azzal kapcsolatban, hogy az alább felsorolt eseményekből, rendezvényekből mi minősül az Szja-tv. 70. §-a szerinti reprezentációs kiadásnak, illetve egyes meghatározott juttatásnak, kifizetői adó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget vonva maga után:
a) igazgatói értekezlet, melyen a tankerület és az iskolák igazgatói megbeszélik a működtetéssel és fenntartással kapcsolatos aktuális kérdéseket, ezzel kapcsolatban jellemzően előforduló költségek étkezéshez kapcsolódnak (pl.: pogácsa, ásványvíz, kávé),
b) iskolatitkári értekezlet, fentiekhez hasonló, az iskolatitkárokkal történő megbeszélés, melyen szintén étkezéshez kapcsolódó költségek merülnek fel,
c) iskolák által tartott pedagógusnapi ebéd, tanév-záró ebéd,
d) iskolák által tartott programokhoz tartozó ellátás (étel, ital), amelyek nem tanulmányi vagy sportversenyhez kapcsolódnak, pl.: iskola által szervezett családi napon ellátás, gyereknapon a tanulók részére édesség, farsang alkalmából a tanulók részére farsangi fánk,
e) művészeti iskolák által tartott zenei rendezvényen történő étel-ital ellátás.

Kérdés: Kérem, hogy a kis és nagy értékű tárgyi eszközök selejtezésével kapcsolatos gazdasági eseményeket és a kontírozás lépéseit intézményünk részére vázolják! A tárgyi eszközök a teljesen nullára leírt eszközök között vannak nyilvántartva.

Kérdés: Az önkormányzat saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre és a szállításra egy külső vállalkozóval kötött szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére tűzifa kitermelése és szállítása megnevezéssel. A fát az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A vállalkozó annyi fát termel ki, amennyi azonnal felhasználásra is kerül. Kérem, szíveskedjenek levezetni ennek a könyvelését!

Kérdés: Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?