Közalkalmazottak előresorolása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó megyei önkormányzat által fenntartott intézmény vagyunk. A Kjt. 65. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. Évekkel ezelőtt néhány dolgozónk munkakörére, illetve jó munkavégzésére tekintettel munkáltatói többlet címén kapott illetményemelést. Az idei évben a fenntartó levele alapján, amennyiben egy dolgozó rendelkezik ilyennel, a soros előrelépés összegét, illetve a minimálbérre történő kiegészítést (2008. január 1-jétől) csak a munkáltatói döntésen alapuló többlet beszámításával lehet figyelembe venni. Így tehát, akinek van többlete (eddig megérdemelte), az rosszul jár, mert nem növekszik az illetménye, akinek nincs (mert eddig is magasabb volt a fizetése, vagy munkája alapján nem érdemelte ki), az pedig jól jár, mert megkapja a magasabb fokozatért járó többletet. Önök szerint így jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...ez a körülmény nem minden esetben eredményezi azt,hogy a közalkalmazott illetménye ténylegesen meg is emelkedik. Ha a munkáltatókorábban, mérlegelési jogkörében a garantált illetménynél magasabb összegűilletményt állapított meg a közalkalmazott részére, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása

Kérdés: Vissza lehet-e vonni jogszerűen a közalkalmazott részére határozatlan időre megállapított, munkáltatói döntésen alapuló – garantált összegen felüli – illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Ez a különbözet az illetmény része, nem tévesztendő össze azilletménykiegészítéssel. Ezt minden esetben a munkáltató saját mérlegelési jogkörébenhozott döntése alapján állapítja meg, a megemelt összegű illetményre aközalkalmazottnak alanyi jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Keresetkiegészítés

Kérdés: A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti keresetkiegészítéssel kapcsolatban történhet-e úgy a szabályozás, hogy azt adómentes juttatásként (üdülési csekk, ajándékutalvány stb.) adja ki a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...kollektívszerződésben kell rögzíteni. Kollektív szerződés hiányában a szabályokat amunkáltató állapítja meg. A munkáltató tehát mérlegelési jogkörében dönt akeresetkiegészítés juttatási feltételeinek meghatározásáról és arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyházak társaságiadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).
Részlet a válaszából: […] A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint azegyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-ának (3) bekezdése tartalmazzaazokat a tevékenységeket, amelyek – ha az egyház végzi – nem minősülnekvállalkozási tevékenységnek. Ennek alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Önkormányzatnál megtervezett beruházások és felújítások elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a 2007. évi költségvetésében az intézmények (óvodák, iskolák, kórház, szakrendelő, alapellátás, művelődési központ, sportiroda) felújítási és beruházási kiadásait a polgármesteri hivatal költségvetésében tervezte. Ennek egy része a polgármesteri hivatal lebonyolításában és kifizetésében történik, másik részét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jóváhagyott felújítási terv alapján önállóan bonyolítja. A felügyeleti szerv a felújítási előirányzatot év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. Kérdésem az lenne, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésében ezeket a felújítási és beruházási kiadásokat milyen szakfeladaton kell tervezni és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ki-adások apolgármesteri hivatal felhalmozási költségvetési kiadásainak részét képezik.A kedvezményezett költségvetési szerv mérlegébeneszköznövekedésként jelenik majd meg a beruházások és felújítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Vevők minősítése, az értékvesztés meghatározása

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?
Részlet a válaszából: […] ...a 100 000 forintot (Szt-vhr. 5. § 7/c pont).A kérdés szerinti esetben az értékvesztés összege 120 000forint, ezért az értékvesztést mérlegkészítéskor el kell számolni, amennyibenaz tartósnak mutatkozik. Az Szt. értelmezésében a tartós fogalom éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Követelések pénzforgalmi tételei

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: – A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?
Részlet a válaszából: […] A követelések elkülönített főkönyvi számlán történőnyilvántartását a hivatkozott 2/c pont első bekezdése tartalmazza. Ez agyakorlatban azt jelenti, hogy külön főkönyvi számlát kell nyitni– az adósok, – a vevők,– az államháztartáson belülre továbbszámlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Negatív pénzmaradvány könyvelési tételei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek ismertetni a negatív pénzmaradvánnyal kapcsolatos könyvelési lépéseket!
Részlet a válaszából: […] ...kérdés pontatlan. Feltételezhető, hogy a kérdező akönyvviteli mérlegben kimutatott negatív pénzmaradvány (4211. Költségvetésitartalék elszámolása főkönyvi számla tartozik egyenlege) rendezését szeretnémegismerni."Negatív pénzmaradvány" szabályos gazdálkodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Kerekítési eltérés mértéke az ingatlananalitika és az ingatlankataszteri nyilvántartás között

Kérdés: Milyen nagyságrendű kerekítési eltérés fogadható el az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli analitika egyeztetésekor?
Részlet a válaszából: […] ...(BK. 8.)BM-EüM-FVM-GM-ISM-KöM-KöViM-NKÖM-OM-SzCsM irányelv szerint megállapítottértéken kellett a könyvviteli nyilvántartásokba és mérlegbe a tőkeváltozássalszemben felvenni.A kormányrendelet szerinti nyilvántartásban az ingatlanokatezer forintban kell feltüntetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Cég telefonjának magáncélú használata I.

Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.
Részlet a válaszából: […] ...szúrópróbaszerűen, és ennek során kellaz eltérő álláspontokat – az összes körülmény figyelembevételével – egyeztetni,mérlegelni az egyes beszélgetések megítélését. Erre általánosan alkalmazhatóiránymutatás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.
1
51
52
53
66