650 cikk rendezése:
611. cikk / 650 Mérlegképes könyvelő regisztrálási díjának átvállalása
Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy a munkáltató a mérlegképes könyvelő regisztrálási költségét a dolgozótól átvállalhatja. Hogyan lehet átvállalni, ha a PM a dolgozó nevére állította ki a számlát? Milyen kiadásként számolható el, és mi a kifizetés bizonylata?
612. cikk / 650 Osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Hogyan történik az osztatlan közös tulajdon elszámolása?A Költségvetési Levelek 79. kérdésében szereplő önkormányzatok osztatlan közös tulajdonában lévő közmű számviteli analitikus és főkönyvi nyilvántartása hol történik? A gesztornál egy összegben, vagy meg kell osztani az önkormányzatok között? Ha meg kell osztani a nyilvántartásokban a tulajdont (jelenleg a gesztor tartja nyilván), az milyen gazdasági eseményt jelent?
613. cikk / 650 Költségvetési beszámoló nyomtatványa
Kérdés: A mérlegbeszámoló üres adatlapjait a számítógépről ki tudjuk nyomtatni. A K-11-es programmal dolgozunk, melynek más formátumú űrlapjai is kinyomtathatók. Ezen a K-11-es űrlapon az adatok ellenőrzöttek és hibátlanok. A mérlegbeszámoló űrlapjait számítógépen keresztül nem tudjuk kitölteni. Az űrlapok ceruzás kitöltése, valamint gépelése sok hibára ad lehetőséget. Kérjük szíves közbenjárásukat, hogy szinkronban legyenek a K-11-es és a mérlegbeszámoló űrlapjai. A kinyomtatott K-11-es űrlapokat nem fogadják el a mérlegbeszámoló űrlapjaiként. Országosan nagyon sok időt lehetne megtakarítani azzal, ha az egyszer kitöltött és hibamentes K-11 adatlap importálható lenne a mérlegbeszámoló adatlapjaira is.
614. cikk / 650 Szakértői tevékenység
Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
615. cikk / 650 Költségvetési szervek kis értékű tárgyi eszközeinek elszámolására vonatkozó szabályok
Kérdés: Felsőoktatási intézményben (központi költségvetési szerv) a revízió kifogásolta az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltárhiánylistáját, amelyben csak darabszámban tüntettük fel a hiányt, tételesen értékben nem. Szeretnénk teljes körű magyarázatot kapni – törvényi hivatkozással – az 50 ezer forint egyedi beszerzésű eszközökre vonatkozóan:- az Szt. melyik paragrafusa vonatkozik erre a kérdésre,- milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben, értékben, mindkettőt?),- milyen időközönként kell leltározni,- a leltárhiányt hogyan kell elszámolni?
616. cikk / 650 Személyi alapbér fogalma
Kérdés: A közalkalmazotti kifizetéseknél mi tartozik a személyi alapbérbe? Mi a 13. havi bér és a jutalom alapja (garantált illetmény, hasznosítás százaléka, munkáltatói döntés)?
617. cikk / 650 Készletbeszerzés számvitele, analitikája kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez
Kérdés: Hogyan történjen a kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez a készletbeszerzések bevételezése, ha van raktárunk (áfával növelten, külön nyilvántartó kartonon)?
618. cikk / 650 Berendezések korszerűsítésének elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat a közvilágítási berendezések korszerűsítésével a DÉDÁSZ-t bízta meg. Az elkészült munkát a DÉDÁSZ egy összegben számlázta, melyre 5 évre részletfizetést engedélyezett, ezért a részletfizetéskor kamatot is kell fizetni. Ez évben fizeti az önkormányzat az első részletet és a kamatot. Az elkészült és üzembe helyezett berendezések tulajdonjogát térítés nélkül, véglegesen, könyv szerinti értéken az üzemeltetés idejére az önkormányzat a DÉDÁSZ részére átadta. Az átadás áfavonzatára vonatkozó választ a Költségvetési Levelek 4. számának 107. kérdésében megkaptam. Hogyan történik helyesen a számviteli elszámolása?
619. cikk / 650 Támogatás helye a mérlegben
Kérdés: A kollégium egyik pedagógusa pályázaton nyert a minisztériumtól támogatást. A támogatási összeget az intézmény kapta, melyből a pedagógusnak számítógépet vásároltak. Az intézmény a mérlegben hol szerepeltesse az átadott tárgyi eszközt? Vagy térítés nélkül adja át üzemeltetésre a pedagógusnak? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történjen?
620. cikk / 650 Behajthatatlanná vált egyéb követelés leírása
Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?
