873 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok. Diploma szerinti végzettségem közgazdász gazdálkodási szakon. Mérlegképes könyvelői végzettségem nincs. Azon feladatokat, amelyek csak mérlegképes könyvelői szakképesítéssel végezhetők, külön alkalmazott csinálja. A Költségvetési Levelek 112. számában megjelent 2340. kérdésre adott válasz kapcsán elbizonytalanodtam, hogy ezen végzettséggel és a mérlegképes végzettség hiányában betölthetem-e a gazdaságvezetői posztot, ugyanis semmilyen nyilvántartásban nem szerepelek, és igazolványom sincs. Ez gondolom csak a mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezőknek van.

Kérdés: Közalkalmazottként mérlegképes könyvelői végzettséget (OKJ 54343603) szereztem, most végeztem. Jelenleg "D/6" besorolásban vagyok, átlépek-e az "E" fizetési osztályba ezen végzettség megszerzésével? Munkaköröm iskolatitkár általános iskolában.

Kérdés: Az Ámr. 18/B. § alapján pénzügy szakirányos egyetemi szintű közgazdász diploma és vállalkozói szakos mérlegképes regisztráció mellett szükséges-e az államháztartási szakirányos mérlegképes végzettséget is megszereznie a gazdasági vezetőknek?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 111. számában a 2325. kérdésre adott válaszukban a következő mondatot olvastam: "Nem derül ki a kérdésből, hogy pontosan milyen, mely ágazatba tartozó intézményről van szó, de a gazdasági vezető feltételezhetően – ahogyan a kérdésben is szerepel – kinevezett vezető,...". Szeretném megkérdezni, hogy ez úgy értelmezhető, hogy a gazdasági vezetők ágazattól függetlenül kinevezett vezetők 2009. január 1-jétől?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyt létesítettem egy egészségügyi intézményben mint takarítónő. Előző munkaviszonyaimban nem voltam közalkalmazott, ezért "A1"-es fizetési kategóriába soroltak. Szabadságomat is a Kjt. szerint állapították meg, hivatkozván a Kjt. 57. §-ra, amely szerint a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1-es fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg, így csak 20 nap alapszabadságot kaptam. Önök szerint jogosan járt-e el a munkáltató, ha már nem közalkalmazottként 16 évet ledolgoztam?

Kérdés: Köztisztviselői jogviszony megszűnésekor a köztisztviselő által korábban elszámolásra átvett pénzeszköz vissza nem fizetése esetén az a közszolgálati igazoláson feltüntetésre kerül. Amennyiben újabb munkáltató hiányában a jövedelemből nem vonható le ez az összeg, milyen lehetőségei vannak a korábbi munkáltatónak a vissza nem fizetett tartozás megfizettetésére?

Kérdés: Megyei fenntartású szociális intézményben dolgozunk. 1. Fenntartónk a fenntartása alá tartozó szociális intézményeket közös irányítás alá kívánja vonni ez év július 1-jétől. A jelenlegi intézmények jogutódlással megszűnnek, helyettük új intézmény jön létre 2009. július 1-jétől. Közalkalmazottként dolgozunk, a garantált illetményen túl munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést is többen kapunk. A jogutódlással történő megszűnés esetén bérünk hogyan alakulhat, elvehetik-e a munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést? (Munkakör-változások feltehetőleg előfordulnak majd.) 2. További kérdésünk, hogy az összevonással kapcsolatosan a prémiumévekre jogosult munkatársaink részére ezt a lehetőséget fel lehet/kell-e ajánlani? Két kollégánk szívesen élne ezzel a lehetőséggel (egyéb feltételek fennállnak). Úgy tudjuk, hogy a fenntartó álláspontja szerint ez nem lehetséges a szakszervezetekkel (2008. dec. 18) történt megállapodás miatt: "...felhívják a fenntartókat és munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közalkalmazottak létszámát..." A prémiumévek programba történő bekapcsolás során tényleges létszámcsökkenés, elbocsátás nem merül fel, hiszen a dolgozók munkaviszonya továbbra is fennáll. A megállapodás ezt is tartalmazza: "Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a kormány nem lát lehetőséget..."

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)

Kérdés: A megváltozott Kjt.-szabályok értelmében változik a kinevezett és megbízott vezetők illetményének megállapítása. Szociális ágazatban egyértelműek a szabályok, hogy milyen intézményben kell kinevezett vezető, közoktatási ágazatban viszont nem találunk ugyanilyen egyértelmű szabályokat. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet csak a megbízott vezetőkre vonatkozóan rendelkezik?