1226 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Milyen feltételek teljesülése esetén lehet a közalkalmazott munkavállalót a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóvá minősíteni, és a munkavállaló köteles-e ezt elfogadni? Intézményünk vállalkozási tevékenységet szeretne folytatni, jelenleg a munkavállalók közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozási tevékenységben tevékenykedőket át kell-e minősítenünk "munkatörvénykönyvessé"?

Kérdés: Egy költségvetési szerv saját munkavállalóival lát el egy másik államháztartáson belüli szerv részére karbantartási, üzemeltetési feladatokat.
A tevékenységre vonatkozóan megkötendő komplex szolgáltatási szerződés éves díját (mely tartalmaz bérköltséget és annak járulékait, valamint dologi kiadásokat is) havonta 12 egyenlő részletben számlázza ki. A kérdésem a számla áfatartalmára vonatkozna, konkrétan hogy a bérköltség és annak járulékai után is minden esetben fel kell számítani az áfát, vagy létezik valamilyen törvényes lehetőség arra, hogy ezek a tételek ne kerüljenek az áfa hatálya alá? Már a szerződés megkötésekor szeretnénk helyesen eljárni.

Kérdés: Közalkalmazotti fizetési fokozatba történő besorolásánál elfogadható-e a munkáltató által kiállított munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony igazolás helyett a Kormányhivatal által kiállított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló igazolás?

Kérdés: 2016. augusztus 1-jétől módosult az Szja-tv.-ben a kiküldetés fogalma. Érinti-e ez a jövőben a munkavállalók kiküldetése kapcsán elszámolható költségeket?

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?

Kérdés: Költségvetési szerv a kerékpárral történő munkába járás támogatására éves költségkeret mértékéig, a felmerülő javítási és alkatrészköltségeket munkavállalóinak számla ellenében tervezi megtéríteni. Az elszámolás rendjét külön szabályzatban kívánja rögzíteni. Az így adott költségtérítés adómentes-e az azt igénybe vevő munkavállalók és a munkáltató részéről? Az elszámolást mely rovaton javasolják kimutatni?

Kérdés: Intézményünk idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ennek tiszteletére az MNB emlékérmét bocsát ki (10 000 Ft és 2000 Ft-os címletekben). Az érmék fizetőeszközként használhatók. Az intézmény megvásárol ezekből 350, illetve 4800 db-ot. A dolgozók juttatásként kapnak a 10 000 Ft-os érméből, egy részét az ünnepségre meghívott díszvendégek és egyéb támogatók kapják, egy részét forgalomba helyezzük oly módon, hogy a pénztárakban a fizetéskor (visszaadáskor), aki kéri, a 2000 Ft-os bankjegy helyett választhatja a 2000 Ft-os érmét. Milyen rovat(ok)ra és hogyan kell lekönyvelni a megvásárolt emlékérméket?

Kérdés: A köztisztviselő havonta illetményre jogosult, melyet havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. A köztisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni, hogy a tisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az Áht. alapján a személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi feladatok ellátása és a bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik.
Mi a teendő abban az esetben, ha a havi bérjegyzéken nem a köztisztviselő kinevezése szerinti, azaz a törvényesen neki járó bruttó illetmény elszámolása szerepel, hanem annál több vagy kevesebb? Ha kevesebbet vagy többet vagyunk kénytelenek utalni, az vitához vezet a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a köztisztviselő részére jogszerűen járó bruttó illetménynél magasabb illetmény szerepel az elszámolási jegyzéken, hogyan jár el szabályosan a munkáltató, ha egyértelműen meg tudja állapítani, hogy helytelen az elszámolás?

Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?

Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?