Köztisztviselő átsorolása

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjét, aki adóügyi előadóként, II. besorolási osztályban, középfokú végzettséggel látja el jelenleg munkáját, köteles-e a munkáltató I. besorolási osztályba, azaz felsőfokú végzettségűként átsorolni, ha a főiskolai szakirányú végzettséget önszorgalomból szerzi meg, tanulmányi szerződést vele a munkáltató nem kötött?
Részlet a válaszából: […] ...szerzett. Az átsorolásnak nemfeltétele az, hogy a munkáltató előírta-e annak megszerzését, vagy hogytanulmányi szerződést kötött-e munkavállalójával. Amennyiben a szakirányúfelsőfokú végzettségét a munkavállaló önszorgalomból megszerezte, úgy amagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Óvodai gondozónő kötelező legkisebb munkabére

Kérdés: Megilleti-e a garantált bérminimum azt az óvodában dolgozó gondozónőt, akinek élelmiszer-eladói szakmunkás végzettsége van? A munkáltató nem írt elő külön feltételt a munkakör betöltéséhez.
Részlet a válaszából: […] ...316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében a munkavállalótakkor illeti meg a 69 000 Ft/hó minimálbér helyett a garantált bérminimum, ha alegalább középfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő munkakörbenfoglalkoztatják. Ebben az esetben amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Önkormányzatunknál jelenleg köztisztviselőként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Ruházati szövetkezet 1981. 08. 03.-1988. 10. 25., megszűnés módja: közös megegyezés. 2. Egyéni vállalkozó: 1989. 01. 02.-1995. 12. 01. 3. Polgármesteri hivatal: 1997. 07. 21. – jelenleg is. Mikor fizethető ki a dolgozóknak a 25 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jubileumijogosultságát és a jogosultság megállapításához szükséges jogviszonymegállapítását. E szerint a fenti jogviszonyok közül munkavállalójuk apolgármesteri hivatalnál eltöltött jogviszonya alapján jogosult jubileumijutalomra. A fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Szabadság kiadása

Kérdés: Kötelező-e a 2008. évi szabadságot még ebben az évben igénybe venni, vagy lehetőség van arra, hogy egy részét átvigye a dolgozó a 2009. évre?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság tekintetében a "kiveszem a szabadságom"kifejezés megtévesztő, ugyanis a munkáltató kötelessége a munkavállalók részérejáró szabadságot kiadni. Ennek érdekében köteles a dolgozók munkáját úgymegszervezni, hogy az biztosítsa a szabadságok – főszabályként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Téves besorolás

Kérdés: Amennyiben a helyi önkormányzat által fenntartott – művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, közoktatási és szolgáltató feladatokat ellátó, valamint egyéb – intézményeknél foglalkoztatott köztisztviselő, közalkalmazott besorolási osztálya/fizetési fokozata helytelenül került megállapításra, akkor mi a helyes eljárásmód a korrekcióra? Be kell-e ilyenkor sorolni a helyes besorolási osztályba/fizetési fokozatba, és ez járhat-e a közalkalmazott/köztisztviselő illetményének csökkenésével?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodási szempontból is jogszerűtlen,adott esetben a költségvetésre nézve hátrányos lenne.A téves besorolás történhet a munkavállaló előnyére vagyhátrányára. Ennek megfelelően, amikor megállapításra kerül a helyes besorolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultság – ha a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságon volt

Kérdés: Egyik pedagógusunk munkaviszonya 1999-től folyamatos. 2005. 01. 01.-2005. 02. 06-ig fizetés nélküli szabadságon volt. 2006 januárjában érvényes szabályozás szerint részére nem járt 13. havi vagy 0. havi illetmény, még arányos rész sem. Változott-e ez a szabályozás? Van-e lehetőség visszamenőleg az "elmaradt" juttatás kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...ki kellett volna fizetni az egyhavi különjuttatást, méghozzá (a 2004-esKöltségvetési tv. Vh. rendelkezése szerint) a közalkalmazott munkavállalókérése nélkül is. Az a közalkalmazott, aki részére a kifizetés nem történt meg,elévülési időn belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
Kapcsolódó címkék:    

Bolti alkalmazottak garantált bérminimuma

Kérdés: Egy kereskedelmi üzlet nyitva tartása hétfőtől vasárnapig 5-21. Az alkalmazottak egymást váltva 5-13 és 13-21 között dolgoznak. Részükre 5-6-ig éjszakai, 14-21-ig délutáni műszakpótlékot, illetve vasárnapi munkavégzésükért 50%-os + 1 szabadnap pótlékot fizetünk ki. Helyes-e ez a bérszámfejtés? Tekintve, hogy eladóként dolgoznak (2 év gyakorlattal), így munkaszerződés szerint munkabérük 86 300 Ft/hó. Ezt az összeget növelik még a műszakpótlékok. Megfelelne-e a törvénynek, ha a dolgozók munkabére bruttó 75 000 Ft/hó lenne, ami a műszakpótlékok következtében meghaladná a 86 300 Ft/hó jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...316/2005. Korm. rendelet 2. §-a határozza meg a teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérének kötelezőlegkisebb összegét. A legalább két év gyakorlati idővel rendelkezőszakképzettséget igénylő munkakör betöltését ellátó munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.
Kapcsolódó címkék:  

Öregségi nyugdíj – felmentés

Kérdés: Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatni,amennyiben nyugdíjasnak minősül. A törvény ugyanis a munkaviszonymegszüntetéséhez kapcsolódó garanciális védelmet minden munkavállalótekintetében a nyugellátás tényleges igénybevételének időpontjához köti. Ezvonatkozik például a felmentési védelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.
Kapcsolódó címkék:    

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...40 év szolgálatiidőt szerzett, valamint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Azzal az1953-as születésű közalkalmazott női munkavállalóval kapcsolatban, aki 2008júniusában 37 év szolgálati idővel rendelkezik, megállapítható, hogy 2012-benbetölti 59....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció vagy adóköteles természetbeni juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk, illetve intézményeink esetében nem tudjuk eldönteni, hogy a különböző rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódóan biztosított vendéglátás (étel, ital), utazás mikor tekinthető reprezentációnak, és mikor reprezentáció körébe nem tartozó adóköteles természetbeni juttatásnak. (Pl. nőnapi étel-, italfogyasztás saját munkavállalók részére; kiránduláson saját munkavállalók részére étel-, italfogyasztás, utazás; iskola, óvoda születésnapjára, karácsonyra, farsangra édesség, üdítő, torta a gyerekeknek; iskolában szülői munkaközösség értekezletére üdítő, pogácsa; városi kórusfesztiválon, városi kiállításmegnyitón étel, ital fogyasztása stb.)
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben természetbeni juttatásról sem lehet szó, azadókötelezettség jogcímét a felek közötti jogviszony határozza meg (példáulmunkavállaló – természetbeni juttatásnak nem minősülő – juttatásban részesítéseesetén munkaviszonyból származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
80
81
82
123