673 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
– a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
– tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?

Kérdés: 1957. 09. 16-án születtem. 1976. augusztus 1-jétől folyamatosan közalkalmazottként dolgozom a megyei és városi könyvtárban. A főiskolai tanulmányaimat levelező tagozaton végeztem, munka mellett. Két gyermekemmel 3-3 évig voltam gyermekgondozási szabadságon. Közalkalmazotti jog­viszonyom mindvégig folyamatos, ez az első és úgy tűnik, az utolsó munkahelyem is. Szeretném igénybe venni a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjazását. Mikor mehetek el nyugdíjba?

Kérdés: Az Mt. előírásai alapján, ha a munkavégzésre 18 és 6 óra közötti időszakban kerül sor, akkor 30%-os műszakpótlék illeti meg a munkavállalót. Akinek a munkaidő-beosztása reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig szól, annak a műszakpótlékot a fenti szabály értelmében 18 órától 6 óráig (12 órára) számoljuk? Felmerült az a számítási mód is, hogy reggel 7-15 óráig tartó (8 óra) munkaidőn felül már jár a műszakpótlék. Melyik módszerrel számoljuk el helyesen munkavállalóink műszakpótlékra jogosult óraszámát?

Kérdés: Egyik köztisztviselő dolgozónk jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak:
– 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
– 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
– 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
– 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
– 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?

Kérdés: Jegyzőnk munkaviszonya 2014. július 31-ével felmentéssel megszűnik. Mikor írható ki legkorábban pályázat a jegyzői álláshelyre? Meg kell várni a státusz megüresedését? Van-e tilalma az együtt alkalmazásnak?

Kérdés: Közalkalmazott női kolléga 60 éves az idén, a vezetőség nincsen megelégedve a munkájával. Hogyan lehet megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, van-e erre valamilyen lehetőség?

Kérdés: Milyen rovatra kell könyvelni:
– -a saját dolgozónak, nem a munkavégzéséhez kapcsolódóan kifizetett megbízási díjat,
– -az 500 Ft-os, költségátalányként kifizetett belföldi napidíjat?
Ez utóbbi adómentesen fizethető ki vagy van valamilyen adóvonzata?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya felmentéssel került megszüntetésre. A felmentési idejének fele a munkavégzés alóli mentesítés, jelen esetben 4 hónap. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni: már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időtől, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik?

Kérdés: Helyi utazási bérlet ára hogyan téríthető meg a dolgozó részére, milyen adóvonzattal?