90 cikk rendezése:
1. cikk / 90 Szoftverlicencdíj könyvelése
Kérdés: Szerződést kötöttünk szoftverlicencdíjról egyéves időtartamra. Ezért a költségek közé könyveltük, mert nem haladja meg az egy évet. Azonban a futamidő lejárta előtt meghosszabbítottuk még egy évvel. Ilyenkor a költségek közül ki kell venni, és át kell sorolni az immateriális javak közé, mert ugyanarról a termékről van szó, T1–K5 pénzügyi számvitel szerint?
2. cikk / 90 Gépkocsijavítási költségek elszámolása
Kérdés: Szakszervizben javíttatjuk az autót. A számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel. Helyesen járunk-e el, ha az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyveljük, vagy az a helyes, ha az egészet együtt javítási költségként számoljuk el? Ugyanez a kérdés akkor is, ha a gumiszerelő műhelyben gumit vásárolunk, és ezt fel is szereltetjük, a kerekeket centríroztatjuk, szabályoztatjuk. Ebben az esetben is van anyagköltség és szolgáltatás-igénybevétel, vagy csak a javítás (K334)?
3. cikk / 90 Konzorciumi beruházás vagyonértékelése
Kérdés: Három település konzorciumi együttműködésében 2014. évben szennyvízberuházás került kiépítésre uniós pályázat keretében. A támogatás kedvezményezettje a konzorcium gesztor önkormányzata volt. A beruházás aktiválása mindhárom településen megvalósuló fejlesztés tekintetében a gesztor önkormányzatnál történt, és mai napig az ő könyveiben is van nyilvántartva. A szennyvízközmű bérleti díj/használati díj ellenében a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság részére van hasznosítva, természetesen az üzemeltetési szerződést mindhárom önkormányzat külön kötötte meg a szolgáltatóval. Sajnos a projektnek semmilyen iratanyaga nem került átadásra, így semmilyen információnk nincs arról, hogy melyik településen milyen vagyonérték került megvalósításra, és elakadtunk abban, hogy az adott önkormányzat vagyona az adott önkormányzat könyveibe kerüljön. 2022. évben mindhárom településen megtörtént a jogszabályban előírt közművagyon vagyonértékelése, de a vagyonértékelés a könyvekben nem került átvezetésre, a vagyonértékeléssel összefüggő számviteli feladatok nem kerültek végrehajtásra.
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?
4. cikk / 90 Gépkocsilízing elszámolása
Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?
5. cikk / 90 Térítésmentes vagyonátadás
Kérdés: Az önkormányzat két intézménye egymás közötti térítésmentes vagyonátadását hogyan könyveljük? Eredményráfordítással szemben, vagy a nemzeti vagyon változásaival (412) szemben? Kérjük, írják le a lépéseket mind az átadó, mind az átvevő költségvetési szervnél!
6. cikk / 90 Önkormányzati tehergépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?
7. cikk / 90 Ingatlankisajátítás
Kérdés: A 2011. évi CXXXII. törvény 51/B. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar állam kisajátította az önkormányzat 2 felépítményes ingatlanját (hulladékudvar, kerítés, kivett iskolaépület). Az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva a Módtv. 4. hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok a Módtv. 4. hatálybalépését követő 60. napon köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. független értékbecslő bevonásával, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. választása szerint piaci összehasonlító adatok elemzésén, hozamszámításon alapuló vagy költségalapú értékelési módszer alkalmazásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára kártalanítás jogcímen a Módtv. 4. hatálybalépésének napjától számított 80. napig.
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
1. Ez az ügylet az Áfa-tv. szerint áfás vagy áfamentes ügyletnek minősül-e az ingatlanok Áfa-tv. szerinti besorolására való tekintettel? Ebben az esetben az ingatlanok forgalmi értékének megtérítése kártalanítás jogcímen az Áfa-tv. 13. § és 259. § 6. pontja alapján ellenértéknek minősül-e, vagy az ingatlanértékesítés szabályai szerint adózik?
2. Az MNV Zrt. részére kiállítandó számlán az Áfa-tv. szerint mi számít a teljesítés idejének jelen esetben? Mi a teljesítés ideje: az ingatlanok birtokba adásának napja vagy a számla kiállítását kérő rendelkező levél dátuma?
3. A birtokba adás napja 2024. 07. 23. és 2024. 07. 31. A földhivatali tulajdonjog-bejegyzés dátuma mindkét ingatlan esetében 2024. 06. 13. Az MNV Zrt. hivatalos értékbecslésről szóló kiértesítése még nem történt meg. A kártalanítás várható értéke: cca. 2,7 milliárd Ft, mely után a fizetendő áfa összege több mint 570 millió Ft. Amennyiben áfafizetési kötelezettség terheli a kártalanítás jogcímen kapott összeget, szükséges az önkormányzat tárgyhavi bevallását önellenőrizni, mely esetben önellenőrzési pótlékot vagyunk kötelesek fizetni? Van-e lehetőség arra, hogy – mivel a fenti helyzet nem az önkormányzatnak felróható okból állt elő – az önellenőrzési pótlék megfizetése alól felmentést kaphassunk? Amennyiben nincs erre lehetőség, átháríthatjuk-e ezt a fizetési kötelezettséget az MNV Zrt.-re?
8. cikk / 90 Napelemes beruházás
Kérdés: A főzőkonyha, mint az önkormányzat intézménye, beruházásként napelemes rendszert építtetett ki az általa használt ingatlanra. Az ingatlan önkormányzati tulajdon, az önkormányzat könyveiben szerepel. A befejezett beruházást térítésmentesen kívánja a főzőkonyha az önkormányzat részére átadni. Az elvégzett beruházás utáni áfát a főzőkonyha (gyermekétkeztetés miatt) arányosítva levonásba helyezte. Az önkormányzat nem áfaalany. Térítésmentes átadásnál az önkormányzatnak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Milyen értéken kell az átvett beruházást az önkormányzatnak a könyveiben szerepeltetnie (nettó vagy áfával növelt értéken)? Térítésmentes átvételnél az önkormányzatnak kell-e halasztott eredményszemléletű elhatárolást könyvelnie?
9. cikk / 90 Néptánccsoport fellépőruháinak nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat működtetésében lévő közösségi ház keretein belül néptánccsoport működik. A néptánccsoport működését az önkormányzat finanszírozza. A táncosok fellépőruházatát szintén az önkormányzat szerzi be. A fellépőruhák, cipők, csizmák, kellékek beszerzését tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy elegendő anyagköltségként elszámolni? Amennyiben anyagköltségként könyvelendő, kell-e nyilvántartást vezetni róla?
10. cikk / 90 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?
