391 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a dolgozó fizetés nélküli szabadságának megszűnését követően kiadandó szabadságot a következő esetben? Táppénz: 2005. 08. 24.-2006. 02. 23. Első gyermek születése: 2006. 02. 24. Szülési szabadság: 2006. 02. 24.-2006. 08. 10. GYED: 2006. 08. 11.-2007. 11. 04. Második gyermek születése: 2007. 11. 30. Szülési szabadság: 2007. 11. 05.-2008. 04. 20. GYED: 2008. 04. 21.-2009. 11. 30.

Kérdés: Szervezetünk szociális karitatív tevékenységet folytat. Fenntartóként idősek gondozását szolgáló bentlakásos intézményt tartunk fenn 2009 áprilisa óta. Az épület műszaki átadásakor, átgondolva az intézmény működését segítő szükséges és lehetséges pénzügyi, gazdasági és szervezési feladatokat, könyvelőnk félreértésből, tévedésből – a sürgető decemberi határidőre tekintettel – bejelentette az intézményt az áfakörbe. Ez a tévedés csak 2009 folyamán vált nyilvánvalóvá számunkra. Van lehetőség arra, hogy az áfa alá bejelentkezést visszamenőleg töröltessük? 2009-ben nem folytattunk áfaköteles tevékenységet, így a tévedésből előállt helyzetben sem tettünk olyan intézkedést, amely akadályát jelentené az áfakörből való kilépésnek. Áfakötelezettségünk súlyos kárt okozhat nonprofit, szociális tevékenységünknek.

Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?

Kérdés: Az önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében tart fenn óvodát. A 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet 39/M. § (2) bekezdés szerint önálló intézményként egységes óvoda-bölcsődét tervez működtetni. Az intézményfenntartó társulás már döntött az új működési formáról, hiszen a személyi, tárgyi feltételek adottak. Az alapító okirat felülvizsgálatára és annak módosítására 2009. év május 31-ig sor került, a törzskönyvi nyilvántartásba vételről az intézkedés megtörtént, 2010. év január 1-jétől a bölcsődei ellátást új feladatként jelölte meg a fenntartó. A megkeresés, a regionális módszertani bölcsőde véleményezésének megkérése megtörtént. A normatív támogatás mikortól illeti meg a fenntartót, illetve milyen intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy esetlegesen már a nevelési év kezdetén, 2009. év szeptember 1-jétől, vagy a nevelési év folyamán indítható legyen az új ellátási forma?

Kérdés: Szervezetünk tevékenysége során a vtsz 3822 és 3002 alá sorolható diagnosztikai táptalajok, savók, tesztpreparátumok értékesítésével foglalkozik. Ezekkel mutathatók ki az emberi mintákban jelen lévő betegségek, illetve az egészségügyi intézményekben használt sterilizálóberendezések működésének hatásfokát lehet megállapítani, ellenőrizni. Az Áfa-tv. e termékekre 5, illetve 20% adómértéket állapít meg. A fenti tevékenységem, tehát amikor a termékek egészségügyi szolgáltatásokhoz kerülnek felhasználásra, adómentes lehet-e a törvény 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján? Amennyiben pedig mentes a termékértékesítés, szükséges-e a vevő részéről egy nyilatkozattétel, mely szerint a terméket kizárólag a humán-egészségügyi szolgáltatás keretében használja fel? Kötelesek vagyunk-e ügyletenként beszerezni?

Kérdés: A körjegyző a 4 község hivatali ügyei intézéséhez havi 2000 km gépkocsi futásához költségátalányban részesül. A használt személygépkocsi nem a sajátja, csak kölcsönbe kapta, szívességi alapon, szlovák rendszámú. A körjegyző útnyilvántartást nem vezet, és kiküldetési rendelvényt sem állítanak ki a részére. Milyen szja-, illetve cégautóadó-fizetési kötelezettsége van a körjegyzőnek?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)

Kérdés: Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?

Kérdés: Megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk egy értékesítőt, akinek az a dolga, hogy termékeinket értékesítse. A feladatot saját gépkocsijával látja el. Kérdésem az, hogy ha kiküldetési rendelvényt tölt ki, vagy útnyilvántartást vezet, és az APEH-üzemanyagárak, illetve fogyasztási normák szerint elszámolja a költségét, akkor számára adómentes gépkocsi-költségtérítésként számfejthetjük-e az összeget? Vagy pedig ez az összeg is bevételként kell, hogy szerepeljen nála, és a nyilatkozata alapján 50%-kal csökkentjük az így kijött adó- és járulékalap-előleget, vagy a másik 50% után mindent meg kell fizetni?

Kérdés: Az önkormányzat alanya az áfának, ilyen esetben kell-e lakóházeladás esetén áfát fizetnie?