1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A hivatalunkban működő belső ellenőrzés megkifogásolta, hogy a pénztáros a napi kifizetéseihez szükséges készpénzt maga veszi fel az OTP-ből, és fizeti be tulajdonképpen saját magának a pénztárba. A létszámleépítések miatt lettünk rákényszerítve erre a megoldásra, ami az ellenőr szerint összeférhetetlen. Ha valóban az, milyen jogszabályban van ez rögzítve?

Kérdés: A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a polgármester részére költségátalánya mellett egyéb más költségei teljes megtérítésére további költségtérítést juttat?

Kérdés: Hogyan kell kivezetni a főkönyvből és az analitikából a behajthatatlannak ítélt követeléseket? (Felszámoló cég behajthatatlansági igazolása alapján kerül rá sor.)

Kérdés: Intézményünk személygépkocsit vásárol a beruházás terhére, ezzel egy időben értékesít beszámítással egyet. A számlán a beszámítás miatt a fizetendő összeg a két gépkocsi közti különbség. Milyen könyvelési tételek jelentkeznek, ami pénzforgalmi, nem pénzforgalmi, illetve a tárgyieszköz-nyilvántartásban mint állományváltozás?

Kérdés: Önkormányzatunk két legnagyobb intézményében erre alkalmas szoftver segítségével különítjük el a hivatalos, illetve magánhívásokat. A dolgozók két kódot kaptak a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. Havonként kinyomtatjuk a hívások részletes listáját, mely tartalmazza a hívott számot, körzetet, dátumot, időpontot, időtartamot, hívás díját. A többi telefonvonallal rendelkező intézményünknél kézzel vezetik a hívások nyilvántartását, a következő adattartalommal: dátum, felhívott állomás neve és száma, beszélgetés tárgya, ideje. A fent részletezett nyilvántartásaink megfelelnek-e a törvényi előírásoknak?

Kérdés: A költségvetési törvény 3. számú melléklete kiegészítő szabályok 10. f) pontban foglaltak alapján: "Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a c) pont szerinti egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel." Melyek azok a konkrét jogcímek, amikre a fentiek szerint kell a létszámadatot meghatározni, illetve figyelembe venni? Mit kell az alatt érteni, hogy "a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel"?

Kérdés: Önkormányzatunk gyakorlatában többször előfordul, hogy a részére kiállított számlákon az adószám utolsó három számjegyében eltérés van az APEH nyilvántartásához képest. A számlán minden más egyéb adat (az adószám első 8 jegye – törzsszám; szállító neve; címe) egyezést mutat. Kérdésünk: alkalmas-e ilyen formában a számla adóalanyiság bizonyítására valamint az általános forgalmi adó visszaigénylésére?

Kérdés: Középiskola íróasztalokat és székeket vásárolt a diákok és a tanárok számára. A kötelezettségvállalások dokumentumán, a megrendelésen (formanyomtatvány) jelezte, hogy a 2 százalék engedményre vonatkozóan élni kíván a lehetőséggel, és a szállítás előtt átutalja a vételárat. A szállító a kedvezményes értéken visszaigazolta a megrendelést. Az intézmény a kedvezményes előlegszámla teljes végösszegét átutalta a szállítónak. Az átutalást követően a teljesítés és azok dokumentálása rendben megtörtént. A belső ellenőrzési csoporton belüli domináns vélemény szerint (csalás) az intézmény a számviteli alapelveket megsértette. Igaz-e az utóbbi állítás, vagy az intézmény eljárása helyes volt?

Kérdés: Községi önkormányzat magánszemélytől szeretne szőlőt vásárolni, az eladónak nincs őstermelői igazolványa, megtehetjük-e, milyen bizonylatot kell mellékelni?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?