1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a Szoc-tv. 48. §-a alapján gondoskodik elhunyt személyek köztemetéséről. Kérdésünk, hogy a temetkezési intézettől beérkező számlát, mely 15 százalékos általánosforgalmiadó-mértéket tartalmaz, hogyan kell helyesen könyvelni (segélyként), valamint a temetési szolgáltatás közvetítése esetében (mely történhet magánszemélynek – hagyatékátadó végzés alapján – és önkormányzatok felé) milyen általánosforgalmiadó-mértéket kell alkalmaznunk, s milyen bizonylatot kell kiállítunk?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mellékletében szereplő juttatásokat egyenként felsorolva: 1. üdülési csekk (8.3.) 2. ajándék (8.18.-8.19.) – kis összegű vagy 5 E Ft – nyugdíjra tekintettel 15 E Ft 3. vetélkedő, versenydíjként adott ajándékcsomag max. 5 E Ft értékben (8.18. pont) Melyik főkönyvi számlára kell elszámolni ezen kiadásokat (jutalom 51221. vagy költségtérítés 51429. vagy egyéb?)? Áfatartalmát meg kell-e osztani az 56121-es dologi számlacsoportba?

Kérdés: Fegyveres szervek hivatásos állományába tartozók délutáni-éjszakai pótlékát és a készenléti pótlékát melyik főkönyvi számlára könyveljem? Melyiket kell az 511244. egyéb kötelező, illetve pótlékra és melyiket a 512244. készenléti, ügyeleti helyettesítés díjára könyvelni?

Kérdés: Intézményünk 10 000 Ft értékben iskolakezdési támogatást nyújtott utalvány formájában az arra illetékes dolgozóinak. Kérdésünk, hogy milyen formában kell ezt a támogatást nyilvántartani, illetve hogy az APEH-nak milyen nyomtatványon kell jelenteni ezt az adómentes juttatást?

Kérdés: Általános iskolában foglalkoztatható-e az a pedagógusjelölt, aki nyelvvizsga hiányában nem kapott diplomát, csak a záróvizsga meglétéről igazolást. Besorolható-e a Kjt. "F" kategóriába?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselőinek határozat alapján fizetett üzemanyaggal kapcsolatos költségtérítés könyvelésének mi a helyes megoldása? A jelenlegi gyakorlat szerint a végleges kiadásként történő könyvelésre csak az IMI-programban való rögzítés és a MÁK-tabló beérkezését követően kerül sor. Javaslatot kérnénk az idei évtől hatályba lépő bérlet és étkezési juttatás adóköteles részének, valamint a számlázott tételek könyvelésére is. Önkormányzatunknál havi megrendelés alapján vásároljuk meg a bérletet, melyről számlát kapunk. Mivel a havi rendelés darabszáma a hóközi változások miatt nem pontos, így előfordul, hogy 1-2 db bérlet megmarad. Ezeket a bérleteket a BKV visszaveszi, de már nem a bérlet teljes árát utalja vissza, hanem csökkenti a kezelési költség összegével. Az étkezési jegyeknél évi megrendelés alapján egy számlát kapunk. Az életbe lépő jogszabályi változások alapján a bérlet és az étkezési jegyek egy része adóköteles természetbeni juttatás. Véleményünk szerint az adóköteles részt az IMI-programban rögzíteni szükséges. Így a leszámlázott tétel egy része a MÁK által megküldött tablóban is megjelenik.

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: A költségvetési szerv által kiállított számla (bizonylat) alapján befolyt összegeket a 91. Intézményi működési bevételek, a 92. Önkormányzatok működési bevételei, illetve a 93. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport forgalmi számláin kell kimutatni. Ugyanakkor negyedévente a számla (bizonylat) összegét követelésként is elő kell írni, vagy az adósok, vagy a vevők között. Vagyis minden számla (bizonylat) összekapcsolható bevétel miatt a 9-es számlaosztály valamely számlájával, állományváltozás miatt a 28-as számlaosztály valamely számlájával. A 941-es és a 921-926-ig főkönyvi számok az adósokhoz tartoznak, de ezenkívül vannak esetek, mikor nem tudjuk eldönteni, hogy adósok vagy a vevők közé kell-e felvenni a követelést. Egyértelműen beazonosíthatók-e a 9-es alosztálybeli főkönyvi számok, amelyekhez kapcsolódó számla (bizonylat) összegét a 281. Adósok főkönyvi számlára kell könyvelni?

Kérdés: Intézményünk feladatai közé tartozik egy napközis tábor üzemeltetése. A tábor részére történt vásárlások esetén a vevő neve és címe a tábor, vagy a központi intézmény neve és címe?

Kérdés: Oktatási intézményben vagyok gazdasági vezető 1995 óta. 1995-ben pénzügyi főiskolán szakközgazda-oklevelet szereztem. 2005 áprilisában pedig mérlegképes könyvelői végzettséget. Mikor kérhetem a mérlegképes könyvelői regisztrációt?