Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka I.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)
Részlet a válaszából: […] ...polgármesterek öregségi nyugdíjáról és közszolgálatijáradékáról a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. és 13/B. §-ai rendelkeznek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka II.

Kérdés: Férfi polgármesterünk 1955. július 21-én született, és 1994. december 11. óta folyamatosan főfoglalkozású polgármesteri tisztséget tölt be. A 2010. évi önkormányzati választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba kíván menni. Milyen ellátás illeti meg? A rá irányadó nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re történő megváltoztatása mivel jár az ő esetében, a megállapításra kerülő ellátása, illetve annak mértéke tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesterek öregségi nyugdíjáról és közszolgálatijáradékáról, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. és 13/B. §-ai rendelkeznek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán a Ktv. nem tartalmaz a távolléti díjhoz hasonló rendelkezést. A táppénzről a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Jubileumi jutalom összege

Kérdés: Közgyűjteményi intézmény igazgatója vagyok, nyugdíjazásomkor jogosult leszek a 40 éves jubileumi jutalomra. Kérdésem, hogy annak kiszámításánál a garantált illetmény mellett figyelembe kell-e venni a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt is, s a kettő együtt képezi-e a kiszámítás alapját?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. § (2) bekezdés szerinti negyvenéves, illetve a78. § (4) bekezdése szerinti "kedvezményes negyvenéves" jubileumi jutalomöthavi illetménynek megfelelő összeg. A Kjt. előírásaiból nehezen vezethető le,hogy mit kell figyelembe venni a jubileumi jutalom összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Megbízási díj adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...havi szinten az 50% eléri a minimálbér 30%-át,a megbízási jogviszony biztosítottá teszi a megbízottat, le kell vonni tőle azegyéni nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat (9,5% vagy 1,5+8%), le kell vonni a4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Kedvezményes jubileumi jutalom kifizethetősége

Kérdés: 1951. évben született férfi dolgozóink előrehozott öregségi nyugdíjba kívánnak menni 2011. évben. A nyugdíjazás évében 38, illetve 39 év szolgálati idővel rendelkeznek, amelyet a jubileumi jutalom számításánál is figyelembe lehet venni. Kifizethető-e részükre a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével -megszűnik, és– legkésőbb amegszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1), illetve (3)bekezdés], továbbá – legalábbharmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Vállalati óvodánál eltöltött idő figyelembevétele jubileumi jutalom szempontjából

Kérdés: Dolgozónk 1952-ben született. 2011. januárban nyugdíjba kíván menni. 1980-tól 1987. 03. 16-ig a Finomposztó Vállalat Óvodájában dolgozott dajkaként. Utána következő időponttól napjainkig közalkalmazottként dajka munkakörben dolgozik. Kérdésem, hogy 23 év közalkalmazotti jogviszony és 7 év vállalatnál dajka munkakörben eltöltött jogviszony után jár-e a 30 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A vállalati óvodában dajkaként eltöltött idő akkor lennebeszámítható a jubileumi jutalom szempontjából a közalkalmazotti jogviszonybantöltött időbe, ha– a vállalati óvoda később a Kjt. hatálya alá került, vagy– amennyiben az előző eset nem áll fent, úgy akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Részlet a válaszából: […] ...lesz, és mintbérjövedelem, adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Azaz le kell vonni belőle a személyi jövedelemadót, a 9,5%nyugdíjjárulékot (illetve 8% magán-nyugdíjpénztári tagdíjat+1,5%nyugdíjjárulékot), valamint 7,5% egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató aközalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha aközalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Köztisztviselő kedvezményes jubileumi jutalma

Kérdés: Köztisztviselő vagyok. 2010. augusztus 7-én jogosult leszek az előrehozott öregségi nyugdíjra. A 30 éves jubileumi jutalmamat 2007 évben kaptam meg. Megillet-e a 35 éves jubileumi jutalom, ha 2011. január 2-án kívánok előrehozott öregségi nyugdíjba menni?
Részlet a válaszából: […] ...bizonytalanság ebben a kérdésben két okból áll fent. Azegyik ok, hogy a törvény használja egyrészt a nyugdíjasnak minősülés fogalmát,másrészt a jubileumi jutalom kapcsán a nyugdíjazásakor kifejezést. A másik okpedig az, hogy jelenleg a nyugellátás már csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
1
32
33
34
58