Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...utazására szolgáló bérlet;– a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihavi hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50százalékát, az önkéntes kölcsönös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági vezető középfokú iskolai végzettséggel

Kérdés: 57 éves vagyok, mérlegképes könyvelői bizonyítványom van. 2010-ben 40 éves munkaviszonnyal fogok rendelkezni. 20 éve gazdasági vezetőként dolgozom, érdeklődni szeretnék, hogyan érint a képesítési követelmények szigorítása? Dolgozhatom-e ebben a munkakörben (ha megmarad) nyugdíjazásomig?
Részlet a válaszából: […] ...betöltésével, ha pedigférfi, a 60. életévének betöltésével válik jogosulttá (csökkentett összegű)előrehozott öregségi nyugdíjra, feltéve hogy rendelkezni fog akkor a szükséges(legalább 37 év) szolgálati idővel, és biztosítási jogviszonyát megszünteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésnél) a törvénynem ír elő felmondási időt vagy végkielégítés-fizetési kötelezettséget. Ahhoz,hogy az érintett részére a nyugdíjat megállapítsák, mindenképpen meg kellszüntetni a munkaviszonyát, legalább egy napra. Az 1949-es születésű férfi 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...26%, az afeletti rész után 29% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Azegyéni járulékok mértéke 9,5% (8%+1,5% magán-nyugdíjpénztári tag esetén)nyugdíjjárulék és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék.A heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban már megkapta.Az (5) bekezdés rendelkezik arról, hogy a közszolgálatijogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kellfizetnia) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;b) a 30 év közszolgálati jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Temetési segély, kegyeleti ellátás

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak. 1996-ban nyugdíjba vonult munkatársunk a napokban elhunyt. Kérdésünk, hogy özvegyének temetési segély jogcímen adhatunk-e támogatást. Ha ezen a jogcímen nem, akkor milyen egyéb jogcímen támogathatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...egyeneságbeli rokona hunyt el, és rá tekintettel a munkavállaló kapja a segélyt, azadómentesen adható. A rendelkezés nem említi viszont a nyugdíjasmunkavállalókat, ezért ezen pont alapján részükre temetési segély nem adható.Ugyanakkor az Szja-tv. 8.6. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.
Kapcsolódó címkék:  

Prémiumévek programban történő részvétel feltételei

Kérdés: 1952. 08. 05-én születtem. Három gyermekem született: 1971. 08. 05., 1974. 03. 08., 1975. 02. 08. A GYES-re nem voltam jogosult, mert nem volt meg a szükséges biztosítási időm. A 3. gyerekem 3 éves koráig kaptam méltányosságból GYES-t. 1978. 02. 09-től munkaviszonyom folyamatos a közszférában. 1971-1978-ig kaphatok-e szolgálatiidő-kedvezményt, és részt vehetek-e a prémiumévek programban?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján a programban valórészvétel feltétele, hogya) a programbanrészt vevő legfeljebb 5 éven belül az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy azöregségi nyugdíjra való jogosultság életkori és szolgálati idővel kapcsolatosfeltételeit megszerzi, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.
Kapcsolódó címkék:    

Prémiumévek programban részt vevő e jogviszonyának megszűnése után új dolgozó felvétele a munkakörre

Kérdés: Dolgozónk 2007. 09. 27-én lépett be a prémiumévek programba, álláshelyét megszüntettük. 2009. 02. 01. óta öregségi nyugdíjban részesül. Kérdésünk, hogy lehet-e, illetve mennyi idő után lehet ugyanilyen munkakörre új embert felvenni, az álláshelyek számát bővíteni? (Feladatbővítésről nincs szó.)
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásiállományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Pép. tv.) 6. §-a rendelkezik afinanszírozásról. A hivatkozott paragrafus (2)–(3) bekezdése úgy rendelkezik,hogy költségvetési megtérítés iránt az a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Nyugdíj melletti munkavállalás, kereseti korlát

Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) – 2010-től hatályos – 83/B. § (1) bekezdés kimondja, hogy"ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregséginyugdíjban,b) korkedvezményes nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabályszerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási ésnyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak alevonása után fennmarad. Az ezekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.
1
33
34
35
58