133 talált cikk az önellenőrzés kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: Intézményünk az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza. A bérlők részére a rezsiköltséget áfásan számláztuk. Időközben megtudtuk, hogy ez nem helyes, adómentesen kellett volna számlázni a bérlők részére a rezsit. Le-sztornóztuk a számlákat, és újakat állítottunk ki. Az új számlákon a számla kelte plusz 15 nap fizetési határidőt adtunk meg, és a fizetési határidővel megegyező teljesítési időpontot. Helyesen állapítottuk meg a teljesítési időpontot a javított számlákon? Kell-e ezek miatt a számlák miatt önellenőrzési áfabevallást benyújtanunk?

Kérdés: Mennyi önellenőrzési pótlékot kell fizetni 2019. január 1-je után ismételt önellenőrzés esetén, illetve mennyi késedelmipótlék-fizetési kötelezettség keletkezik, ha nem tudjuk időben befizetni az áfát?

Kérdés: Egy munkavállalónk jogviszonyának megszüntetését kérte. Az időarányosan járó cafeteriakereténél többet igényelt, amit meg is kapott. Így vissza kell fizetnie a túligényelt részt. A kérdésem az lenne, hogy a nettó vagy a bruttó keretét kell visszakövetelnünk tőle?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?

Kérdés: Kerdes: Koltsegvetesi szerv 2016. decemberi berfeladasaban onellen?rzesek miatt az egyik ado-nemen minusz osszeg szerepel. Amikor 2017. januarban a KIRA-lista alapjan konyvelesre kerul a berfeladas, akkor a vegleges kotelezettsegvallalas minusz szam lesz igy. Mi a helyes eljaras ilyenkor, amikor nincs meg az adott rovaton targy-evi penzforgalom, hanem a berfeladas miatt lesz a vegleges kotelezettsegvallalas minuszos?

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?

Kérdés: Fordított áfával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mikor kell a fordított áfát bevallani és megfizetni a NAV részére abban az esetben, ha a kivitelező fordított adózású számlája megérkezett az önkormányzathoz, de annak kifizetésére csak kb. 2-3 hónap múlva kerül sor? A kiegyenlítéshez az önkormányzat még pályázati támogatást vár, ami még nem érkezett meg.

Kérdés: Milyen rovatokra kell könyvelni az alábbi tételeket?
– Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
– tűzcsapok beszerzése;
– nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).