2460 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Oktatási intézmény épület alagsorában kialakított helyen saját dolgozóknak, hallgatóknak és idegeneknek parkolóhelyet biztosít. Erre saját maga éves parkolókártyát állít ki, melyet a dolgozók és hallgatók kedvezményesen vásárolhatnak meg. A másik eset, amikor az épület körül az intézmény az önkormányzattól területet bérel, és azt parkolóhelyként biztosítja a dolgozóknak szintén kedvezményesen. Erre is kiállítja saját maga a parkolókártyát, amelyet a dolgozók év elején megvásárolhatnak. Az idegeneknek számlát állít ki az intézet, a dolgozóknak nyugtát ad. Kérdésem, hogy mindkét esetben áfát kell-e felszámítani, és azt az adóhatóságnak megfizetni, vagy a második esetben – mint bérlet – áfamentesnek minősül-e? Az egyetem nem választotta az áfakört a bérbeadásra vonatkozóan.

Kérdés: Önkormányzatunk olyan építési beruházás megvalósítását tervezi, amely nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá (nem éri el a közbeszerzési értékhatárt). Van-e arra jogszabályi előírás, hogy a munkát végző kivitelezőt hogyan kell kiválasztani? Például be kell-e kérni legalább 3 ajánlatot, meg kell hirdetni a munkát? Esetleg elegendő egyetlen vállalkozóval tárgyalni és szerződést kötni?

Kérdés: Az önkormányzatok likvidhitel-felvételével kapcsolatban szeretném feltenni az alábbi kérdést. Amennyiben az önkormányzatnak adott év március hónapjától következő év március hónapjáig van érvényes likvidhitel-szerződése, a stabilitási törvénynek történő megfelelés érdekében, az önkormányzatnak 2012. december 31-ére módosítani kell-e a szerződés lejáratát, vagy a kormányhivatal hozzájárulását kell beszerezni az éven túli lejárat engedélyezéséhez?

Kérdés: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. 2012. december 19-én már negyven év jogosultsági idővel fogok rendelkezni, és szeretnék nyugdíjba menni.
1972. 07. 10.-2008. 05. 15., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2007. 07. hónapban a 35 éves jubileumi jutalmat kifizették részemre.
2008. 05. 16.- 2008. 06. 30., munkanélküli-járadékban részesültem.
2008. 07. 01.-2009. 03. 05., köztisztviselőként voltam foglalkoztatva.
2008. 03. 06.-2009. 10. 31., munkanélküli-járadékban részesültem.
2009. 11. 01.-2010. 05. 31., kft. foglalkoztatott.
2010. 06. 01.-2010. 06. 13., munkanélküli-járadékban részesültem.
2010. 06. 14.-2012. 12. 20., közalkalmazotti jogviszonyban vagyok foglalkoztatva.
A munkáltatóm a 40 éves jubileumi jutalomra nem tart jogosultnak, mivel köztisztviselőként megkaptam a 35 éves jubileumi jutalmat. Jogosult vagyok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, akkor azt részemre mikor kell kifizetnie a munkáltatónak?

Kérdés: Közalkalmazottnak 2011. szeptember 1-jétől öthavi felmentési idővel megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés miatt. A felmentési idő letelte előtt két nappal megszakította a felmentési idejét, lemondott a végkielégítés kifizetéséről, és 2012. január 28-án újra alkalmazta az iskola más munkakörben. Az új jogszabályi változásoknak megfelelően előreláthatólag 2013. január 1-jétől az önkormányzat által elrendelt létszámleépítésre kerül sor, amibe beleesik a fent nevezett közalkalmazott is. Kérdésünk, hogy mi jár a részére? Jár-e ismét az öthavi felmentési idő, illetve végkielégítés?

Kérdés: Polgármesteri hivatal által nyugdíjas önkormányzati képviselő és nyugdíjas bizottsági tagok részére számfejtett tiszteletdíj esetén milyen járuléklevonások terhelik a tiszteletdíjat?

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk, de önállóan működünk és gazdálkodunk. 2011-ben az önkormányzattól támogatást kaptunk. Ez a költségvetésünkben szerepelt. Ebből a támogatásból ötmillió forintot nem kaptunk meg. A beszámoló 29-es űrlapján ki nem utalt támogatásként szerepelt a 24. sorban. 2012-ben az önkormányzat az elő­irányzat-módosításban szerepelteti, mint pénz­maradványt a bevételi oldalon, és pénzmaradvány-átadást a kiadási oldalon. Ezzel az eredeti elő­irányzatot megemelte. Szeretném tudni, hogy ez jogos-e? Nem lesz-e rossz év végén a beszámolónk, mivel ezt az összeget elvonták, és nem is fogja intézményünk megkapni?

Kérdés: A 166. számban megjelent 3217. számú kérdés válaszából nem értjük az utolsó bekezdést. Az Szja-tv. 70. §-ának (2a) bekezdése szerinti felsorolásban nem szerepel az önkormányzat, csak a következő: "Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is)". Kérjük, szíveskedjenek alátámasztani a kérdésre adott válasz utolsó bekezdését, mert a
NAV-val történt telefonos egyeztetésünkkor azt a választ kaptuk, hogy mivel a felsorolásban nem szerepel kiemelten az "önkormányzat", ezért rá is a 70. § (2) bekezdése az irányadó, miszerint a reprezentáció már az első forinttól adóköteles. Fontos ennek a kérdésnek a tisztázása, mert községeink falunapi rendezvényeit eddig adókötelesen kezeltük.

Kérdés: 1. Önkormányzatunk a tulajdonában lévő uszoda és strandfürdő létesítményt az általa alapított nonprofit kft. vagyonkezelésébe adta. A kft. az uszodában – saját alkalmazásában lévő oktatókkal – biztosítja a kerületben lakó 1-4. évfolyamos általános iskolai tanulók tanrendben szereplő kötelező úszásoktatását, amelyért az önkormányzat szolgáltatási díjat fizet. A kft. az általa biztosított úszásoktatás során oktatói tevékenységet végzőnek minősül-e, és a szolgáltatás a közoktatás keretében megvalósuló szolgáltatásnyújtásnak tekintendő-e, amely az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján mentes az adó alól? 2. A kft. a létesítmény egyes részeinek bérbe­adásával is foglalkozik, pl. medence, medencerész (úszósáv), tornacsarnok bérbeadása cégek, magánszemélyek részére sportolás, testedzés céljából, vagy helyiségek bérbeadása kereskedelmi célokra (büfé, fodrász, masszázs). A kft.-nek a bérbeadás során az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján kell-e eljárnia, amely az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását adókötelessé teszi, vagy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontját kell figyelembe venni, amely szerint az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása mentes az adó alól? A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem kérte az adóhatóságtól a bérbeadási tevékenység adókötelessé tételét.

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?